A címe ellenére ez nem egy útifilm. Vagy ha az, akkor annak elég rossz. Viccet félretéve, ez egy meglehetősen tanulságos, megrázó, helyenként kedves, helyenként tabukat döntögető és szemeket felnyitó film a ’80-as évek Angliájáról és egy kisgyerekről, akire jobban is odafigyelhetett volna az anyja. Ez a mögöttes tartalmakat megállás nélkül …
Elolvasom »Film utca 33.: Gilbert Grape
Sokan fontosnak tartják az Oscar-díjat, illetve az alapján ítélnek meg egy filmet, egy színészt, egy színésznőt, rendezőt, operatőrt és így tovább. Szerintem az Oscar-díj vagy jelölés akkor üt igazán nagyot, ha azt egy tizennyolc év alatti embernek szánják. Kevesen tudják, de Leonardo DiCaprio is egyike az ilyen kis fiatal palántáknak. …
Elolvasom »Film utca 31.: Pengeélen
Hollywoodban négy féle színész van. A szimpatikus tehetséges színészek (Hugh Jackman, Edward Norton), a nem szimpatikus ripacsok (Taylor Lautner, Tom Arnold), a szimpatikus ripacsok (Ben Affleck, Stallone) és a nem szimpatikus tehetségek (Tom Cruise). Azt hiszem a mostani filmem kulcsfigurája az utolsó kategóriába sorolható. Nekem személy szerint nincs problémám az …
Elolvasom »Film utca 29.: Közelebb
Anno, mikor megnéztem a Fekete hattyút, majd meghallgattam a Lonely Islandtől a Natalie Portman’s Rap című opuszt, egy életre kedvenc színésznőmmé fogadtam a Nataile Portmant. Mikor megkapta az Oscart, első dolgom volt utána nézni, mi volt a másik film, amiért jelölték. Ez a film a 2004-es Közelebb című.
Elolvasom »Film utca 27.: A nyakörv
Ez a film is azok közé tartozik, ahol eszem megállt, hogy mennyien nem ismerik, annak ellenére hogy a nem túl nívós kereskedelmi csatornák néha-néha leporolják. De persze tudom én, hogy attól még, hogy én imádom, nem kell mindenkinek szeretnie vagy egyáltalán ismernie. Habár nincs benne a top 10 kedvenc filmemben, …
Elolvasom »Film utca 26.: Kótyagos szerelem
Korábbi lépteimnél már emlegettem egy filmet, a másik olyan filmet, amiben Adam Sandler játszik, és nem kifejezetten a szokásos infantilis vígjáték. Most bevallom, hogy akkor még én sem láttam, de tudtam (na jó, sejtettem) hogy milyen. De most megnéztem és rájöttem, hogy jogosan gondoltam, hogy belefér a Film utca repertoárjába. …
Elolvasom »Film utca 23.: Defendor – A véderő
A kétezres évek második felében jelentősen megszaporodtak az önbíráskodó hősös filmek. Nem szuperhősök, egyszerű halandók. Ezek közül voltak a felkapott sikerfilmek, mint a Watchmen – Az őrzők, a Kick-Ass, vagy a V, mint vérbosszú. Kevésbé ismert filmek terén is akadt pár ilyen. Az egyik például az Ellen Page és Rainn …
Elolvasom »Film utca 21.: Hold
Tudom, tudom! Már megint egy kevés helyszínnel megáldott film. Hát, sajnálom, nagy rajongója vagyok a műfajnak, meg hát, amúgy se tudjátok megakadályozni, hogy erről írjak (ha-ha). De, mentségemre, hogy ebben a filmes sorozatban még nem volt szó sci-firől, úgyhogy éppen itt az ideje. A 2009-es Holdról lesz most szó. Habár …
Elolvasom »Film utca 20.: Bibliothéque Pascal
Film utca 20.! Érkezés a célhoz. Újratervezés! Nem nem! Jó helyen jártok! Elérkeztünk a 20. állomáshoz, amire megint egy különlegességet tartogattam. Ilyen típusú filmről még nem esett szó mióta rójuk a kis utcát, ráadásul ez a film kis hazánk egy kiváló filmes elméjének agyszüleménye – hangozzék ez bármilyen bután is. …
Elolvasom »Film utca 18.: A diadal (A Ron Clark-sztori)
Így az érettségi hetében valami testhezállót gondoltam prezentálni. A film valószínűleg még az én figyelmem is elkerülte volna, ha nem az egyik nagy kedvencem, Matthew Perry játszaná a címszerepet. Túl nagy népszerűségnek nem örvend a film, tekintve, hogy nem is kapták fel és ráadásul TV-film. Ami miatt megnézték, az Matthew …
Elolvasom »Film utca 17.: Állj mellém
Emlékeztek arra a Family Guy részre, mikor Peter Griffin ül egy Hugh Hefner-féle köntösben a kandallónál és elmond három Stephen King történetet? Az egyik A remény rabjai, azt remélem senkinek nem kell bemutatnom. Aztán a Tortúra, amit olykor-olykor leadnak a tévében, én is ott láttam még anno karácsonykor, pedig nem …
Elolvasom »Film utca 14.: Nulladik óra
Hazánkban a legtöbb embernek ez a film totál kínai (pedig amerikai). Nem úgy, mint az Egyesült Államokban, ahol a ’80-as évek egyik legnagyobb kultfilmje. Le merném fogadni, ha egy amerikainak ezt a két kifejezést mondanák, hogy „’80-as évek” és „meghatározó” az emberek nagytöbbsége az 1985-es Nulladik órát emlegetné.
Elolvasom »Búcsú Cipőtől
Az elmúlt napokban szinte az összes bulvárlap foglalkozott Cipő életével, és közölt interjúrészleteket az általa korábban elhangzott beszélgetésekből. Cipő elment. Ez a tény nagyon szomorú, a Republic magyarország vezető zenekara, dalait már a második generáció hallgatja és szereti. A szomorú hír hallatán rögtön egy másik, ismert személyiségre gondoltam. Ő Norbi. …
Elolvasom »Mennyit ér az életed?
Miért van az, hogy nem törődünk az egészségünkkel ? Miért van az, hogy akkor foglalkozunk vele, ha baj van? Miért van az, hogy az orvosi diagnosztizálás után ismét csak orvoshoz fordulunk ? Miért van az, hogy a gyógyszerneveket hamar meg akarjuk ismerni, sőt, ha szükséges tovább is ajánljuk ? Miért van …
Elolvasom »Film utca 10.: Kopaszkutya
Elérkeztünk kedves kis utcánk jubileumi 10. állomásához. Kvázi megünnepelvén ezt, kivételesen egy magyar filmről fogok énekelni imént. A film több szempontból kedves a szívemnek, amit nemsoká ki is fejtek. Szeretném ha mind a filmet, mind a filmben szereplő embereket megismernék azok akik eddig nem tudták kik ők, illetve akik tudták, …
Elolvasom »Film utca 8.: Üres város
Adam Sandler nem az a kifejezetten Shakespeare-színész, finoman szólva sem. Rengeteg szerethető és kevésbé filmszalagra érdemes ökörségben láttuk már, és csak nagyon kevésszer komolyabb szerepben. Az idióta filmekbe való beskatulyázása főleg annak köszönhető, hogy az egyre tehetségtelenebb Dennis Dugan folyamatosan neki adja oda filmjeinek főszerepeit. Egy nap aztán egy Mike …
Elolvasom »Film utca 7.: Képtelen képregény
Ismét nem borzolom nagyon szét a kedélyeket. Ha csak brutális és komor filmekről írok, még a végén azt hiszitek, valami elfajzott csóka vagyok. Habár ez a film is (viszonylag) komoly, az írója és rendezője – aki egyébként egy és ugyanaz – nem az a kifejezetten drámai filmek megalkotója. Ez az …
Elolvasom »Film utca 4.: Bronson
A Nicolas Winding Refn név sokaknak sokat nem mond. Furcsa szemüveget viselő dán filmrendező úriember, aki 1970-ben látta meg a koppenhágai napvilágot. Ez mind szép és jó, de korántsem túl érdekfeszítő. Az viszont sokkal inkább, hogy negyvenegy évvel később megrendezte a tavalyi év egyik legjobb, ha nem a legjobb filmjét, …
Elolvasom »
Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!