Búcsú Cipőtől

A cikk olvasási ideje kb. 4 perc

Az elmúlt napokban szinte az összes bulvárlap foglalkozott Cipő életével, és közölt interjúrészleteket az általa korábban elhangzott beszélgetésekből.

Cipő elment. Ez a tény nagyon szomorú, a Republic magyarország vezető zenekara, dalait már a második generáció hallgatja és szereti.

A szomorú hír hallatán rögtön egy másik, ismert személyiségre gondoltam.

Ő Norbi.

Tudjuk, hogy Norbinak is vele született szívműködés-rendellenessége volt, mint Cipőnek. Két olyan emberről van szó, akik valódi egyéniségek, fiatalon maradandót alkottak, sokan ismerik és szeretik őket. Biztonságos családi háttérrel rendelkeznek, minden okuk megvolt arra, hogy az életvitelükkel meg legyenek elégedve.

A két egyéniség azonban két teljesen más személyiséget takar.

Beszéljünk először Norbiról…. Gyakorlatilag a nyilvánosság előtt éli meg élete legfontosabb eseményeit. Amit most kiemelnék, az a betegségével kapcsolatos hírek. Norbinak ugyan nem volt szüksége szívátültetésre, azonban bármelyik pillanatban – szívbetegségéből adódóan – végetérhetett volna az élete. Olvashattuk a lapokban, hallhattuk a vele készült hosszú interjúban, hogy Norbi hihetetlenül félt a műtétektől, már az első alkalommal annyira, hogy felesége javára végrendelkezett. Azután következett a második a műtét, az azt követő időszak, ahol egy tényleg nagyon beteg, azután szép lassan lábadozó, bizakodó embert láthattunk.

És itt van Cipő….Ő nem élte nyilvánosság előtt az életét. A megszokott értelemben ez azonban nem igaz. Mert Cipő élete a szinpad volt. Betegen is volt olyan év, amikor 100 koncertet adott, egy ország szerette, ismerte. Hihetetlen felelősségérzetről tanúskodik az, amikor úgy nyilatkozott az egyik bulvárlapban, hogy a munkája szeretetén kívül azért is dolgozik, mert a zenekar többi tagjának megélhetése tőle függ. Néhány éve, pontosabban kb. 3,5 éve volt az első műtétje, amikoris fémhálót operáltak be a szívébe. Az orvosok figyelmeztették, hogy vigyáznia kell magára, de Cipő szinte úgy élete az életét, mint annak előtte. 3,5 éve tudta, hogy szívátültetésre lenne szüksége, amit egyértelműen elutasított.

Józan paraszti ésszel azt mondjuk, hogy Norbi élniakarásával, Istenbe vetett hitével, folyamatos bizakodásával, optimista személetével lehet azonosulni. Hogy ez a normális. Hogy mindenki fél a komoly betegségektől és minden betegségből mihamarabb meg akarunk gyógyulni.

Ahogyan Cipő beszélt az életérzéseiről érthetetlen és megdöbbentő lehet sokak számára. Nevezetesen az olyan megnyilvánulásáról van szó, mint „A nem szoktam le, csak kevesebbet szívok. Benne van a pakliban, hogy azért nem tettem le a cigit, mert túl hosszú ideig nem akarnék itt maradni.” (Best Magazin), vagy a 2011 decemberi Best Magazinban tett kijelentése arra a kérdésre, hogy még mennyi ideig akar élni, szóról szóra ezt válaszolta „Még mondjuk öt évig. Ötvenéves koromig.” A magyarázat a következő volt . „Az öregkor nagyon meg tudja alázni az embert, ezt édesapám példájából tudom. Méltatlan volt, ahogy az utolsó öt évet leélte. Az egészsége megromlott, először az egyik, utána a másik szemére is megvakult”.

Olvasom több róla szóló cikkben, hogy Cipő úgy élt, mint aki dacol a halállal, tudatosan és szándékosan pusztítja magát. Én ezt mégsem így gondolom. Az öregkor valljuk meg, nem vidám dolog, azonban nem minden ember válik korán öreggé, és nem minden öreg súlyos beteg. Cipő 48 éves volt, az öregkor eléréséig még lett volna legalább 20 éve. Azt gondolom, hogy Cipő pesszimista, a szívátültetést és tulajdonképpen az életet elutasító kijelentéseinek nagyon mély fájdalommal járó, lelki okai lehettek. Az édesapjához pld. hihetetlenül kötődött, az is egy kérdés, hogy mennyire tudta feldolgozni édesapja elvesztését.

Mindenesetre Cipő távozásával nagyon nagy űr maradt a magyar zenei élet egén, családját – két 14 éves ikerlányát és feleségét – hagyta itt, valamint számtalan rajongót, szimpatizánst, akikben az emléke örökké élni fog.

46188_cipo (2) copy

Fiatal volt a halálhoz, nagyon fiatal…

Nyugodj békében !

Lné V. Krisztina

About aaa

Check Also

Jelentés a könyvfesztiválról

Szerzőként megjelenni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon talán minden író álma. Hatalmas élmény találkozni az olvasókkal, …