Azt, hogy mikortól és meddig lehet jogosult a biztosított táppénzre, az alábbi tényezők befolyásolják: a keresőképtelenség időtartama, a mennyi előzetes biztosítási idővel rendelkezik a biztosított, kinek a jogán vették keresőképtelen állományba, és a táppénzes előzmény ideje.
1.) Táppénzt, a keresőképtelenség idejére, a biztosítási jogviszony fennállása alatt maximum egy évig lehet folyósítani. (Fontos tudni, hogy ha a biztosítási jogviszony a keresőképtelenség ideje alatt szűnik meg, akkor a jogviszony megszűnését követő naptól már táppénz sem jár.)
Példa:
A biztosított munkaviszonyban áll 2007. 03. 01-jétől jelenleg is. Keresőképtelen 2013. 02. 01-jétől. Betegszabadság lejártát követően még 1 évig jogosult táppénzre.
2.) Ha a biztosított egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, akkor csak a biztosításban töltött időtartamnak megfelelő időre lehet táppénzt adni. A folyamatos biztosítási időt a keresőképtelenség első napjához igazodóan kell megállapítani, függetlenül attól, hogy mely naptól jár a táppénz. (Folyamatos a biztosítási idő, ha két biztosítási jogviszony között 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít bele a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az időtartama.)
Példa:
A biztosított munkaviszonyban áll 2012. 08. 01-jétől jelenleg is. Keresőképtelen 2013. 02. 01-jétől, táppénzelőzménye nincs. Betegszabadság lejártát követően (2013. 02.22-étől) még maximum184 napig jogosult táppénzre.
Az egészségbiztosítás egyes rendelkezései a pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja, így a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül maximum egy évig jár a táppénz annak, aki:
– 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
– iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. (Ebtv. 46. § (4) bek.) (A biztosítás megszakítás nélkül áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével 1 nap megszakítás sincs.)
Példa:
Fiatal nappali tagozatos felsőfokú oktatási intézmény hallgatója tanulmányait befejezte 2012. 06. 25-én. Munkaviszonyban áll 2012. 09. 01-jétől jelenleg is. Keresőképtelen 2013. 03. 01-jétől. Táppénzre 1 évig jogosult, mivel a tanulmányok befejezése után 180 napon belül vált biztosítottá, azóta a keresőképtelenségéig a biztosítása megszakítás nélkül áll fenn.
3.) Kinek a jogán vették keresőképtelen állományba a biztosítottat, vagyis kinek a betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni. (Gyermek betegsége esetén a gyermek életkorától függ, mennyi ideig lehet táppénzt folyósítani.)
4.) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőzően egy éven belül táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani. (Ezt az időtartamot hívjuk táppénzelőzménynek.)
Az előzmény számításánál a táppénzfolyósítás minden naptári napját figyelembe kell venni.
Nem számít előzménynek, illetőleg nem lehet figyelembe venni azokat a napokat, amelyekre táppénz bármilyen ok miatt nem jár. (pl.: ha a biztosított a teljes keresetét megkapta és ezért erre az időre táppénz nem járt.)
Nem tekinthetőek előzménynek:
– azok a napok, amelyekre táppénz nem járt, ideértve a betegszabadság időtartamát,
– a gyermekápolási táppénz ideje (beteg gyermek ápolása, 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve ápolása címén részesült a biztosított táppénzben),
– a baleseti táppénzfolyósítás időtartama, valamint
– a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy a járványügyi zárlat miatti táppénzfolyósítás időtartama.
(Ebtv. 46. § (6) bek.)
A táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időt és a táppénzelőzményt a keresőképtelenség első napjához igazodóan kell megállapítani.
Példa:
A biztosított munkaviszonyban áll 2007. 10. 10-től jelenleg is. Táppénzben részesült 2012. 05. 01-jétől 2012. 07. 30-ig. Ismét keresőképtelen 2013. 02. 01-jétől.
Táppénzre jogosult 2013.02.22-étől (betegszabadság lejártától) 275 napra a táppénzelőzmény figyelembevételével (2012. 05. 01-jétől 2012. 07. 30-ig 91 nap).
A fentiekben már ismertettem, hogy meddig jár a táppénz. Az legalább olyan fontos kérdés, hogy melyik naptól lehet legkorábban az ellátásra való jogosultságot megállapítani.
Ezt a kérdést is több tényező befolyásolja. Az alkalmazotti jogviszonyban állók, ha saját betegségük miatt nem tudnak munkát végezni, akkor a keresőképtelenség első 15 munkanapjára (vagy ennek arányos részére) betegszabadságra jogosultak. A betegszabadság nem társadalombiztosítási ellátás, azt a munkáltató fizeti. Táppénzt legkorábban tehát a betegszabadság lejártát követő naptól lehet megállapítani.
Természetesen vannak ez alól is kivételek. Nem jogosult például betegszabadságra, az
- egyéni vállalkozó,
- társas vállalkozás biztosított tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez),
- megbízás alapján, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a választott tisztségviselői jogviszonyban munkát végző személy,
- ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
hiszen ők nem alkalmazottak.
Betegszabadság kizárólag a munkaviszonyban álló munkavállaló saját betegsége esetén jár, ebből következik, hogy első naptól táppénz jár:
- gyermek ápolása miatti keresőképtelenség,
- üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt fennálló keresőképtelenség,
- közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelenség esetén, valamint
- annak a biztosítottnak, aki terhessége, illetve szülése miatt munkáját ellátni nem tudja és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.
- veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség
esetén.
/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó 2013/3. számában olvasható!/
https://www.onadozo.hu/hirek/tappenzre_jogosultsag_idotartama