Barátság – létezik egyáltalán?

Életünk során több ezer emberrel kerülünk kapcsolatba így vagy úgy, valamilyen módon: megkérdezzük az időt, átsegítünk egy nénit a zebrán, az osztályban megismerkedünk valakivel, egy szórakozóhelyen felszedünk valakit… Rengeteg példát lehetne venni az életből. Közülük kerülnek ki a barátaink is. Nem mindegy, hogy kit tartunk annak, ahogyan az sem, hogy milyen visszajelzést kapunk az általunk barátnak tartott egyéntől.

Nézzük, milyen alapvető szinteket lehet megkülönböztetni! A következőkben ide sorolunk minden emberi viszonyt, nem csak a barátit.

• Ellenség – olyan ember, akivel nem akarunk egy légtérben lenni, mert nem vagyunk vevők újabb konfliktusra
• Nem kedvelt – olyan, akivel nem szívesen vagyunk egy légtérben, nem akarunk hozzászólni, pusztán azért, mert van egy apró személyes ellentét, vagy csak szimplán nem kedveljük
• Ismerős – tudjuk a nevét, tudjuk, hogy ki ő, köszönünk neki, de nem vagyunk feltétlenül beszélőviszonyban vele
• Barát – olyan valaki, akivel viszonylag sokat beszélgetünk
• Jó barát – olyan ember, akivel már személyesebb dolgokról is beszélhetünk
• Legjobb barát – vele megosztjuk minden titkunkat, minden problémánkat, segítjük egymást, ha bármi baj van, önzetlen magatartást mutatunk

Barát-e az a barát?

Bármilyen kapcsolati szintet is ápolj az utóbbi három típus közül, bizony néha előfordulhat, hogy az adott személy kicsit átlóg a piros színnel jelölt részlegbe. Ennek nagyon sok oka van: lehet, hogy csak te hiszed azt, hogy nála jó pozícióban vagy; lehet, hogy van valami hátsó szándéka veled kapcsolatban; vagy az is lehet, hogy kihasználja, hogy te a barátodnak tartod őt.

Létezik a barátság?

Egy baráti kapcsolat során bizonyos tevékenységeket (ez a tevékenység legtöbbször a pihenés, tehát a szabadidő) feláldozunk azért, hogy a barátainkkal lehessünk. Ennek fényében mi is számítunk arra, hogy a barát is így bánjon velünk. ha mi jól érezzük magunkat a közelében, akkor az azért van, mert ő tesz érte. Ez fordítva is működik. Tehát tulajdonképpen vehetjük úgy, hogy kölcsönösen kihasználjuk a másikat. Erre akarjuk azt mondani, hogy barátság? Erre, hogy – adott két ember, A és B – A feláldozza az idejét B-re, B ezt élvezi, és B feláldozza idejét A-ra, és ezt A élvezi? Természetesen vannak pozitív mellékhatások, amelyek egyértelműen az igen választ adják a kérdésre, azonban a biológia tudománya nemmel válaszolna: a szimbiózisban élő állatok is csak kihasználják egymás pozitív tulajdonságait.

Tönkrement barátságok

Az alábbiakban olyan emberek véleménye olvasható, akik úgy tartották jelentősebb ideig, hogy az adott személy a barátjuk.

Örömmel találkoztam vele minden egyes alkalommal, és kíváncsian hallgattam, amiről mesélt. Aztán kiadta a titkaimat, amiket rábíztam. Azt is azért, hogy valamit megbosszuljon. De nem tudom, hogy mit, mert arra sem volt képes, hogy elmondja, mit követtem el. Nem akart lebukni, de nem számolt azzal, hogy a titkaimat, amelyeket szétkürtölt, csak ő tudta. Azóta nem bízom meg annyira az emberekben, csak néhányat engedek igazán közel magamhoz.

Volt egy nagyon jó kapcsolatom az egyik barátommal, aminek a veszte az lett, hogy egy harmadik személyt ő kedvelt, én nem. Ez a harmadik személy nagyon ellenem volt; amikor éppen valamit alkotni készült, akkor a barátom segített neki. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha ő is ellenem fordul.

Volt egy nagyon jó barátnőm, akivel évekig tökéletes volt a viszonyunk. Aztán egyszer történt egy nagyon kicsi, parányi veszekedés. Exponenciális ütemben kezdett innentől tönkre menni a barátságunk. Most ellenségek vagyunk.

Érték

Egy barátságot semmiképpen sem úgy kell kezelni, hogy ha vége van, akkor vége van. Egy ilyen gondolat azt jelenti, hogy az a barátság nem igazi. Erre sokszor sajnos csak akkor jövünk rá, amikor már annak a barátságnak vége van.