Ebben a két részes cikksorozatbon olyan módszereket mutatok be, amelyekkel a legfontosabb szervünkre gyúrhatunk. Az agyunkban ugyan egy izom sem található mégis nagyon fontos lenne hogy fejlesszük. A tudatosságunk, a koncentráló képességünk, a gondolkodásunk sebessége elsődleges fontosságú a 21. században. A jó hír az, hogy meg vannak a módszerek hogy fejlesszük ezeket a képességeinket is. Lássuk őket!
Az első részben volt szó az életünk szervezéséről, az akaraterőnk és a szervezettségünk fejlesztéséről két ingyenes alkalmazás segítségével, továbbá leírtam pár módszert, hogyan tudjuk képletesen szólva „kibővíteni a tudatunk RAM-ját” vagyis felpörgetni az információfeldolgozó képességünket. Megemlítettem még a kedvenc alkalmazásomat, ami a fejszámolási készségünk mellett egy fajta high-tech zenmeditációs alkalmazásként is funkcionál.
Kezdjük most is egy alkalmazással, mely készítőinek állítása szerint minden kognitív készségünket fejleszti, tudományosan megalapozott módszerekkel…
A kongnitív készségek fejlesztése, un. agytréning alkalmazásokkal:
Több ilyen „brain trainer” alkalmazás is létezik, a legprofibbnak számomra a Lumosity tűnik. Teljes tréningmodult kínál arra, hogy fejlessze a különféle kognitív készségeket, melyekkel aztán sikeresebbekké és produktívabbá válhatunk a munkahelyünkön, vagy az iskolában. Elvileg tudományosan megalapozott, és bár a róla szóló tudományos cikk minden oldalán ott virít egy Lumosity logó (=a program készítői finanszírozták a kutatást…), azért ha vették a fejlesztők a fáradtságot, és megcsináltak egy double-blind kísérletet, nem feltétlenül hinném hogy kamu a dolog. A neuroplaszticitásunk feltehetően kiterjed a kognitív készégeinkre is, (=az agyunkban lévő neuronok, ha lassan is de felnőtt korunkban is képesek új kapcsolatokat létrehozni. Régebben azt gondolták a tudosok, hogy a felnőttek agya már nem nagyon képes fejlődni ) tehát mért ne lehetne feltúrbózni magunkat, vagy lelassítani az öregedéssel járó elbutulást?
Mi a gond a Lumosity-vel? Az hogy nincs androdira. Szóval kerestem egy hasonló alkalmazást. A neve: Einstein™ Brain Trainer HD. Kicsit gyerekesebb, és egyszerűbb, de mindenképpen megdolgozza az agyunkat, és statisztikákat készít a fejlődésünkról. Az ajánlójában így nyilatkoznak róla:
„Sok páciensem panaszkodik feledékenységre a mindennapi életben. Ajánlom – kiegyensúlyozott élet, relaxáció, testgyakorlás és szociális tevékenységek mellett – képzési programokat, mint például a az Einstein ™ Brain Trainer HD-t. Szeretem ezt az alkalmazást, mert tartalmaz 30 kitűnő és változatos gyakorlatot melyek stimulálják az agyat(…).”
Dr. med. Thomas Knoll, neurológus
Reklámszagú vélemény, engem valahogy mégis meggyőz arról, hogy valamicskét mindenképpen fejlődik tőle az „eszem”. Ártani biztos nem árthat.
A rövidtávú memória fejlesztése: az un. N-back módszer
Szkeptikusabb olvasóim kedvéért került be a válogatásba ez a módszer. A fentebb említet két alkalmazás ugyan próbálja a tudományosság látszatát kelteni, sokakat biztosan nem győzi meg arról, hogy bizonyítottan eszesedik az ember a használatuktól. Az ő számukra itt az un. Dual N Back módszer, mely valóban fejleszti a fluid intelligenciát (legalábbis a Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America szerint).
A játék szabályait nem sikerült elsőre felfognom, pedig nagyon egyszerűek: Ingerek jelennek meg egy négyzetrácsban. A feladatunk az, hogy megjegyezzük a helyüket. A vizuális ingerekkel egyidőben hangokat is hallunk. Ezeket is észben kell tartanunk. A programnak több fogokaza van. Ha például 3-back üzemmódban vagyok, akkor három ingerrel visszamenőleg kell jeleznem azt, hogy mikor volt egyezés. Ja igen, a célja a játéknak hogy jelezzük azt ha két azonos ingerrel találkozunk, a megadott távolságban.
Itt egy android alkalmazás a sok közül, ami erre a módszerre épül.
Taktika & stratégia
Többezer éves „turn based stretegy”: a jó öreg sakk az ókor óta az emberiség egyik legnépszerűbb játéka.. Húsz perc alatt megérted a szabályait, de húsz év alatt sem biztos, hogy a mesterévé válsz a játéknak. Egyszerű, de mégis összetett. Egyszerre igényli a stratégiai érzékedet,a logikádat, a memóriádat, a kerativitásodat és a figyelmedet. Hivatalosan sportnak nyilvánították, pedig nem sok erőkifejtést igényel…legalábbis a vázizomzatrészéről…ennek ellenére nagyon kimerítő, egyesek le is izzadnak tőle, és több kalóriát égetsz el közben, mintha mondjuk monopolyznál.
Benjamin Franklin így írt a sakkról:
„A sakk nem csupán egy üres szórakozás, számos nagyon értékes tulajdonsága van az elmére, használat során az emberi életet utánozza, mert az élet egyfajta sakk. Hatásos az óvatosság. Ha játszunk, akkor a sakkból, mi is tanulunk:
I. Előrelátás, és úgy véli, hogy a következmények is számítanak […]
II. Körültekintés, amely felméri az egész sakktáblát: – a viszonya a több darabhoz, és a helyzetekhez […]
III. Óvatosság Vigyázat, ne tegyük elhamarkodottan lépéseket […] ”
Azoknak a gyerekeknek akik sakkoznak, jobban fejlődik az IQ-juk, az aritmetikai készségük, a memóriájuk, a koncentráló képességük, de még a beszélőkéjük is jobb lesz. Tényleg. Hollandia volt talán az első olyan ország, amely felismerte a sakkjáték tanulásának-gyakorlásának kedvező hatását a gyermekek intellektuális fejlődésére, ezért tantervbe iktatott, kötelező iskolai tantárgyként vezette be. Izland, Svédország, a Fülöp-szigetek stb. követték Hollandia példáját.
A legújabb kutatások szerint azonban a felnőttek agya is képes változni, igaz lassabban (ezt hívjuk „neuroplaszticitás”-nak). Ebből az következik, hogy minden korosztálynak érdemes sakkozni, aki szeretne agyra gyúrni.
A high-tech sakkozó az interneten játszik. A chess.com egy nagyszerű terep erre. Egy két kiegészítő funkcióért lehet fizetni, de lényegében ingyenes. Online kihívhatod a barátaidat, cikkeket olvashatasz, gyakorló vidókat nézhetsz, feladványokon agyalhatsz, online sakk edzőt fogadhatsz magad mellé. Az oldal teljesen automatizálva megtanít játszani, legyél teljesen kezdő vagy már tapasztaltabb játékos. Vagyis: ha napi 15-20 percet szánsz a sakkra ( mondjuk az ostoba, böngészős flash játékok helyett), akkor a Jóisten se kímél meg attól hogy átlagon felüli sakkozó váljon belőled pár hónapon belül. Az ismerőseidet biztos hogy le fogod tudni alázni pár hónap gyakorlás után!
Nem túl köztudott, de a sakknak több változata is létezik. Az ősi sakk különféle variánsai mellett léteznek modern változatok is. A legérdekesebb az un. hexasakk, ahol teljesne más az asztal, és több szín van. Létezik még a Fischer-féle random sakk, (másnéven chess960), ennek az a lényege hogy véletlenszerűen helyezkednek el a tisztek, ezért sokkal kreatívabb játékot követel. Ennek az az oka, hogy nem lehet alkalmazni a már begyakorolt megnyitásokat, hanem improvizálni kell az adott bábukhoz. A chess.com-on játszatunk ezzel a változattal!
Póker
Elképzelésem szerint, az olvasóim kétféleképpen reagálhatnak az alábbi bekezdésre:
a, „Mit keres egy káros szerencsejáték az agytréningek között?”
b, „A póker nem szerencsejáték! Már megint valaki olyan ír róla, aki nem ért hozzá.”
Véleményem szerint mindkét állítás hamis, legalábbis részben.
A póker (illetve annak legelterjedtebb változata, a Texas Hold’em) igenis a szerencsén múlik. Az erősebb lapkombináció nyer, az meg hogy mi jut a kezedbe, azon múlik hogyan keveredtek a lapok a pakliban… Ez pedig semmi máson nem múlik, csak a szerencsén. Mégis ugyan azok az emberek nyerik a póker VBket, tehát ha csak a szerencsén múlna, mindig más vinné el a kupákat.
Nem véletlen hogy a Texas Hold’em terjedt el világszerte! (idősebb olvasóink kedvéért: ez olyan mint a „rendes” ötlapos póker, a különbség hogy két lap van a kézben, az asztalon meg 3+1+1, melyek közösek. Csere nincs. A három licitkör során az nyer aki a kezében lévő két lap és az asztalon lévő öt lap közül a legjobb kombinációt bírja) Itt ugyanis öt közös lap van, tehát a nyílt lapok megrémiszthetik azt is aki a kör eleje óta két ászt birtokol (AA- a legerősebb kezdő kéz). Mi van ha az ellenfélnek sora lesz, és megver minket egy kettes-hármassal? A póker során a fegyelmezett, de mégis bátor emberek nyernek, akik villám gyorsan kielemzik mind a lapokban rejlő lehetőségeket, mind a többi játékost. Egyszerre statisztika és pszichológia.
Ha tehát leülök játszani a póker világbajnokkal, akkor teljesen kezdőként is nyerhetek ellene, akár több leosztást is. (Ez a sakkban elképzelhetetlen, valószínüleg egy bábuját se tudnám leütni még egy NB2-es sakkozónak se.) Viszont sok leosztásból szinte biztos hogy ő fog nyerni. Előbb utóbb elvesztem a türelmemet, és gyenge lapokra hívok, rosszul blöffölök, vagy éppen ő blöfföl jól, és kevesebb felesleges kockázatot vállal. Száz leosztásból szinte biztos hogy megver. A texas hold’em tehát egy olyan intellektuális sport, amiben szerepet játszik szerencse is, a játékosok felkészültségével fordítottan arányosan. Ettől függetlenül pénzre játszák, ezért veszélyes is lehet ha valaki szerencsejátékként űzi. Például ha preflop (= a közös lapok megtekintése előtt) „all in”-t mondok (=az összes zsetonomat felteszem) az 100%ban szerencsejáték. (szerk.: most hogy újra elolvastam a cikket, rájöttem hogy ez a mondat se teljesen igaz, mert abban az esetben, ha magas a lapom, és már nagyon kevés a zsetonom, és a tétek magasak, még egy preflop allin is lehet megfontolt döntés, persze nagyrészben a szerencse fog dönteni arról hogy ilyen esetben nyerek-e)
A pókerakadémia.com összegyűjtötte a póker lehetséges előnyeit (a teljes cikkért katt ide), szám szerint huszonnégyet:
1. A póker jó tanár.
2. A póker fejleszti a tanulási szokásaidat.
3. A póker fejleszti a matematikai képességed.
4. A póker fejleszti a logikai gondolkodásod.
5. A póker fejleszti a koncentrációd.
6. A póker fejleszti a türelmed.
7. A póker fejleszti a fegyelmed.
8. A póker megtanít, hogy hosszútávban gondolkozz.
9. A póker megtanít, hogy lemondani a nyereségről egyet jelent a veszítenivel (és fordítva).
10. A póker fejleszti a realizmusodat.
11. A póker megtanít rá, hogyan alkalmazkodj a változó helyzetekhez.
12. A póker megtanít alkalmazkodni különböző emberekhez.
13. A póker megtanít elkerülnöd a rasszista, szexuális és más előítéleteket.
14. A póker megtanít kezelni a veszteségeket.
15. A póker megtanít személytelenül kezelni a konfliktusokat.
16. A póker megtanít tervezni.
17. A póker megtanít kezelni a megtévesztő embereket.
18. A póker megtanít, hogyan válaszd ki a legjobb „játékokat”.
19. A póker megtanítja az előnyeit az utolsóként cselekvésnek.
20. A póker megtanít koncentrálnod a fontos dolgokra.
21. A póker megtanít, hogyan alkalmazd a valószínűségszámítást.
22. A póker megtanít, hogyan kezeld a kockázat-nyereségelemzéseket.
23. A póker megtanít összefüggéseket kezelni és minden részletet figyelembevenni.
24. A póker megtanít arra, hogyan „láss bele más emberek fejébe.”
A hátrányairól ez a cikk persze nem ír, ennek ellenére fontosnak tartom azt megjegyezni, hogy a szerencsejáték függőségre hajlamos ember az online pókerben is szerencsejátékos lesz. (un. „gambler”) A póker gyors ciklusú játék, akár a fogadás, vagy a nyerőgép, ezért különsösen veszélyes arra aki hazárdírozik. Remegnek az ujjaim amikor leírom-e sorokat, mert ezzel most egy kategóriába vettem a pókert az általam lenézett játékgépekkel, de úgy gondolom hogy kötelességem írni erről az oldaláról is. Ha tehát tudod magadról hogy hajlamos vagy későn észre venni hol a határ, akkor először tedd rendbe ezeket a jellemvonásaidat, tanuld meg fegyelmezni magad, és csak utána kezdj online pókerbe. Addigis ott a cikkeimben említett többi tudat tréning.
Viszont ha pörög az agyad, és szertnéd még jobbra fejleszteni és pénzt is keresni, de emelett tudod magadról hogy fegyelmezett, sportoló jellem vagy aki kitartó, és bírja a stresszt, akkor se fizess ész nélkül a pókertermeknek!
Akármilyen meglepő, de bizonyos honlapok ingyen kezdőtőkét adnak! Hihetetlenül hangzik, pedig így van. A Pokerstaregy.com is egy ilyen honlap. Ez egy online póker kiképző központ, ahol ha megtanulod az alapokat, és ezt egy teszten bizonyítod, akkor képesek és fizetnek neked 50$ kezdőtőkét! Ezt nagyon könnyű elverni, ha ész nélkül játszol. Nagyon nagy lesz a csábítás hogy még feltölts pénzt miután elbuktad. De nem törvényszerű hogy eljátszd! Van ismerősöm aki online pókerből él, és olyan is aki ezt állítja magáról, de valójában egy függő, aki csak bukik rajta leginkább. A Pokerstrategy.com– on minden tudás adott ahhoz hogy ne az utóbbi kategóriába tartozz. Ha nem vagy forrófejű, akkor csak a kitartásodon múlik.
Ha regisztrálsz, írd be a felhasználónevemet az „Ő hívott meg (Felhasználónév) ” részhez: adakozz
Ahogy az első részben ígértem, a meditációról is írni akartam ebben a cikkben, de amelett, hogy ez is túl hosszúra sikeredett, kicsit elfáradtam, arról nem is beszélve hogy a legfejlettebb tudatfejlesztő módszernek a meditációt tartom, ezért egy külön, harmadik posztot fogok szentelni neki!
Kellemes agytornát, ha tetszett a cikk, mutasd meg másoknak is!