Mi fontosabb a pénznél?

Annak idején, a rendszerváltás után hazalátogatott Soros György, tőle kérdezték meg: Van 100.000 forintom – mibe fektessem? Mire Soros ennyit válaszolt: Fektesse saját magába – képezze magát.

És ez így van – a tudás, a jobb képzettség gazdaggá tesz. Jim Rohn híres mondása: „A szegényeknek nagy TV-jük van, a gazdagoknak nagy könyvtáruk.”

Az is nagyon jól látszik, hogy tudás és tudás közt nagy a különbség. Mostanában nagy divat a milliomosok szociológiájával foglalkozni. Mi az, amit ők másként gondolnak, csinálnak? A felmérések a gazdagok tanulásával kapcsolatban megmutatták, hogy igen, a gazdagok folyamatosan és sokat tanulnak, de nem a hagyományos oktatásban, hanem célirányosan, egyes praktikus területen.

Rengeteg ilyen praktikus ismeret van, ami nagyon gyorsan megtanulható, de egész életünkre kihat.

Ha rangsorolni kellene a különböző tudások értékét, akkor van egy kiemelkedő: a nyelvtudás. Jelenleg az álláshirdetések 63%-a jelöl meg feltételként valamilyen nyelvtudást. Ha jó nyelvtudásunk van, akkor szabadon elmehetünk külföldre sokszoros fizetésért – egyébként nyelvtudás nélkül maximum mosogathatunk.

Mindezek ellenére a felmérések szerint a magyar lakosság mindössze 5,7%-a beszél folyékonyan valamilyen idegen nyelvet. És ami a szubjektív problémám: én sem vagyok ebben a maroknyi kisebbségben…

Mennyit ér forintban például egy jó angol nyelvtudás? Van ebben, ami nagyon nehezen forintosítható: hogy új barátokat lehet szerezni, remek dolog nyelvtudással utazgatni, angol könyveket, weblapokat, újságokat olvasni, filmeket nézni, amik magyarul nincsenek meg. De az nagyon is kiszámolható, hogy nyelvtudással 20 és 100.000 Ft közti összeggel többet érünk a munkaerőpiacon, és a hazai fizetés 3-10-szereséért mehetünk dolgozni külföldre. (Elképedtem a múltkor, hogy Kanadába kerestek csőszerelőket valami egészen horribilis fizetésért. Ja, persze, angoltudás kell…) Mindezek alapján könnyen kiszámolható, hogy egy angolul jól tudó ember élete során csak ezek miatt 10-30 millióval keres többet. Még mondja valaki, hogy nem érték a tudás.

Miért szörnyű nyelvet tanulni? Azért, mert folyton szótáraztatnak és szavakat kell tanulni, aztán nyelvtani szabályokat biflázni, és ha végül összerak az ember egy mondatot, rögtön javítgatják, hogy ez nem úgy van… És a hagyományos nyelvoktatás ebből áll.
Aztán elgondoztam azon, hogy végül is elég jól megtanultam magyarul – büszkén mondhatom, hogy anyanyelvi szinten –, mert ez az anyanyelvem. Pedig a felmérések szerint a magyar a világ legnehezebb nyelvei közé tartozik. És én gyerekkoromból egyáltalán nem emlékszem arra, hogy a járókában szótáraztam volna, vagy nyelvtant tanulok. Igazából kérdeztem, válaszoltak, beszélgettem, aztán egyszer csak – zsupsz – megtanultam magyarul beszélni.

Létezik olyan módszer, (ráadásul amennyire tudom, magyar találmány) amellyel hasonló könnyedséggel elsajátítható egy nyelv középfokú szinten. 100%-os nyelv elsajátítási garancia, 1 év, egy nyelv, napi 1 óra időráfordítással.

Azt gondolom, könnyen belátható, hogy jó befektetésnek számít-e, vagy sem.