Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
Az utóbbi években rengeteg nézhetetlen film készül. A sok semmire kellő alkotás közt nehéz megtalálni a nézhetőeket, az igazán szórakoztatókat pedig annál inkább. Ennek fő oka, hogy hazánkban az amerikai filmeket nyomatja a média tömkelegével és mostanság ez a nemzet ritkán tud jó filmekkel előállni. Ezért nem csoda, hogyha sok filmkedvelő más nemzetek filmjei után kezd kutakodni, hogy valami szórakoztató műre leljen. Az ilyen filmkedvelőknek ajánlanám most, a 2013-as Mocsok című brit filmet, amely talán nem kapott elég nagy visszhangot a magyar médiában, pedig egy kiváló alkotás.
Egyértelműen a története miatt szerethető ez a különc alkotás. Ez nem csoda, hiszen ezt Irvine Welsh írta. Akinek nem ismerős a fickó neve, zárójelben megsúgom, hogy a Trainspotting történetét is ő írta. Így már mindenki biztos sejti, hogy nem egy rózsaszín ködben játszódó tündérmese ez a mű. Röviden tehát a sztori lényege, hogy Bruce Robertson skót nyomozó egy gyilkossági ügyön dolgozik, amit ha megold, előléptetik. Igen ám, de magán élete is problémákkal teli, nem csak a nyomozás; így a kettő kihat egymásra és Bruce élete totális káosszá változik…
De ez a sztori nem egy klisékkel tele tűzdelt thriller, hanem a Trainspottinghoz hasonlóan egy szókimondó vígjáték. Bruce az emberiség fekete báránya, ha létezik ilyen. Egyszerre hím soviniszta, fajgyűlölő, bunkó, paraszt, drogfüggő, stb. Szóval nem egy mintarendőr. Ahol megfordul, egy igaz bunkó módjára tipor bele más emberek életébe. Ezzel egyúttal a film is. Szinte minden típusú emberhez szól ez a mű. Mindenkit kiparodizál és megsért, nőket, férfiakat, melegeket, négereket, mindenkit. De ha nem a sértegetés van terítéken, akkor is csupa feketehumor csattog. Mindezt megspékeli az ízes brit akcentus.
De további élményfokozó elemekkel is él még e remek mozi. Egyik ilyen érdekesség, hogy rengeteg narrációs jelenetnél az elhangzottak tök ellentettjét láthatjuk, amely egy érdekes kontrasztot teremt. De rengeteg metafora is megbújik a filmben. Minden egyes jelenetnek van értelme, mondanivalója, sokszor komoly mélyenszántó mögöttes tartalmakkal.
Az előbbieken csak dob a tipikus sötétebb angol képi világ. A Trainspottingban is egy undorító helynek volt beállítva Skócia, pedig nem az. Ez itt is így van. Ez remekül kifejezi azt a romlottságot, amit a Mocsok képvisel. De mindezt felülmúlja a zene. Olyan slágerek halhatók, mint a Felix – Don’t You Want Me (feat. Jomanda), Dr. Alban – It’s My Life, Nena – 99 Luftballons, vagy a The Shirelles – Will You Still Love Me Tomorrow.
De a színészi játékot is csak dicsérni lehet. Brucet James McAvoy alakítja, akinek talán ez az eddigi legjobb alakítása. De a többi színész is oda tette magát: Jamie Bell, Eddie Marsan, Imogen Poots, Gary Lewis, Jim Broadbent.
Tehát a Mocsok című vígjáték-dráma egy nem mindennapi darabja a filmművészetnek és azon belül a brit filmnek. Aki szerette a Trainspottingot, annak csak ajánlani tudom ezt a filmet. De azoknak is, akik szeretik a fekete humort és a társadalomkritikát. Továbbá azoknak is kellemes szórakozást nyújthat e mű, akik már unják az egy kaptafára menő amerikai vígjátékokat.
