A régi mesék és a fejlett technika torz gyermekei

A cikk olvasási ideje kb. 4 perc

Én elhiszem, hogy ma már egyre nehezebb új filmes ötlettel előállni, főleg a Cápavihar évében, de ezzel a hullámmal igazán le kéne állni, mikor régi dolgokat vesznek elő és új köntösbe csavarják. Itt most nem a remake-ekről, folytatásokról vagy előzményfilmekről beszélek. Egészen pontosan a régi, gyerekkorunk kedvenc rajzfilmjeinek az animált változatáról, amit én személy szerint az eredeti megcsúfolásának, megerőszakolásának tartok. A kétezres években sajnos megállíthatatlanul elkezdte az emberiség kitermelni ezeket a borzadályokat, aminek inkább megálljt kéne parancsolni, mintsem utat engedni nekik.

smurfs-2-still-cast

Kezdjük a legaktuálisabbal, mert most mindenhol ezt dörgölik a képünkbe. „Magas hegyek között, hogy a tenger hupikék, ott laknak ők a törpikék…”. Biztos emlékszünk, ahogy vártuk, hogy mikor adják újra az apró kék emberkék kalandjait. 2011-ben aztán valaki gondolt egy merészet, megvette a jogokat a belgáktól és csinált belőle egy félig meganimált amerikai vígjátékot. Csak azért nem kezdem el szidni, mert még nem láttam, de épp ez a lényeg, hogy nem vesz rá a lélek (ez rímelt). Elnézve azokat a kedves és aranyos rajzokat, és látva ezeket az otromba izéket, jaj. Nem! Miért adták el az amcsiknak, miért?! (Pénzért).

Hasonlóan állok a Maci Lacihoz is. Habár azt nem néztem annyit, mint Törperőséket, de elég volt meglátnom azokat a szögletes medvéket. Az előzőhöz képest ez még nem is ütött akkorát, nem is tartották annyira „jónak” és inkább hiba volt, mintsem egy jó ötlet. Mert habár a Hupikék törpikék elsöprő siker volt az egész világon, itt nem. Ilyenkor mindig ugyanaz jut eszembe, és ideg öl meg: biztos vagyok benne, hogy vannak gyerekek, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy ezek anno rajzfilmsorozatok voltak, és már csak ezeket az egész estét rondaságokat ismerik.

Egyébként félreértés ne essék. Nekem nem az animációs filmekkel van a bajom. Sőt! Mái napig meg tudom nézni a Toy Story-trilógiát, a Kung Fu Pandát, a Bogár életét, a Grut, a Shreket, és még sorolhatnám. De azok nem valaminek az elrontásai, hanem így voltak eredetiek. Emlékszem, hogy ámultam még a Toy Story első részén süldő kismalacként. A bajom nekem… már leírtam mivel van.

Hasonló elgondolással a másik nagy hullám most az, hogy meghagyják sorozatnak a régieket, de animálva. Ezek főleg a tévében mennek. Belefutottam a Micimackó ilyen változatába, és rém gusztustalan. Állítólag vannak benne jó poénok, de egyáltalán nincs meg az a hangulat, mint a kedves kis tollrajzok idején. Anyukám nagy kedvence Maya, a méhecske, meg is örült, hogy visszatették egy időben a képernyőre, aztán lett úrrá rajta a döbbenet, mikor meglátta, hogy a kedvenc meséje is áldozatául esett a 21. századnak.  Ráadásul nem is ilyen Toy Story jellegű, hogy a kidolgozáson csak ámulunk, hanem ilyen kis költségvetésű ocsmány animáció az összes. Tudom, csináljak jobbat! Nem tudok, de nem is akarnék ilyesmibe kezdeni.

kis_vuk_02

A végére hagytam a hazai termést. Kis hazánk egyik legnagyobb baklövését. Azt hiszem, már mindenki tudja miről beszélek. Nemrég kapcsolgattam a tévét, és a „kedvenc” filmcsatornámon (tudjátok, az a + jeles) megláttam egy rajzfilmet. Rém ronda állatok és motorosbandák voltak benne. Gondoltam, ez mi a bánat? Kiderült, hogy a Kis Vuk. Nem is fűznék hozzá semmit. A nagy filmadatbázis honlapon (Imdb) benne van a legrosszabb 100 filmben. Újabb oldalt írhatnék arról, mit gondolok, és hogy milyen háztartási eszközökkel kéne agyonütni az értelmi szerzőt, de inkább hagyom és elejtek pár néma sikolyt.

Nem állítom, hogy jobb lenne, ha újabb rajz rajzokat csinálnának az alkotók, mert abból meg olyanok születnek, mint a Macskafogó 2., de remélem ez a hullám egyszer megszakad és nem bátorodnak fel, és csinálják meg egyszer mondjuk a Mézga családot így, vagy A gumimacikat, Kacsameséket, Chip és Dale kalandjait, Dr. Bubót vagy A nagy ho-ho-ho horgászt. Többet nem is írok, mert még ötletet adok valakinek. De ha mégis olvasná egy olyan ember, aki felelős a Kis Vukért, annak azt üzenem: NE TOVÁBB!

About ElSaiko

Nappal diplomás "filmestészta", éjjel szuperhős vagyok. Általában filmekről és a világ bajairól szeretek értekezni a magam pikírt és csípős módján. Célom sokkal inkább a szórakoztatás és arcokra való mosoly felnyalása, mintsem a megbotránkoztatás és az utálkozás magasfokon. Szeretem a thrillereket, Natalie Portmant és a töltött káposztát. Béke, szeretet, padlógáz, ablaktörlő!

Check Also

Nyári olvasmányok 1000 forint alatt

Öt szórakoztató történet magyar íróktól, amit a kütyüdre töltve bármikor magaddal vihetsz a nyaralásra, és …