Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
Több nagyszerű alkotás lett jelölve a 2013-as Oscar gálára, melyek mind egy sajátos témát dolgoznak fel. A Ben Affleck által rendezett Az Argo-akció című film is ilyen. E mű egy nem mindennapi CIA akcióról szól, Teheránban…
Számos film készült már FBI vagy CIA ügynökökről, akciókról, vagy éppen egyszerre mindkettőről. Gyakran ezek egyben látványos akciófilmek is. Szinte mindegyik ugyanarra a sémára épül, csak néha láthatunk kicsit különlegesebb filmet a témában. Általában e filmek története, hogy egy titkos ügynök valamilyen módon ellenszegül az ügynökségnek, és a film végére derül ki, hogy ő maga is az ügynökség tagja. De természetesen akadnak más témájú – különleges ügynökökről, különleges akcióról szóló – filmek is. De talán Az Argo-akció című dráma felülmúlja mindegyiket.
Már maga a történet is kilóg a CIA filmek sorából. Addig az alapötletig, míg valahonnan ki kell menekíteni néhány embert egy titkos küldetés során, teljesen hétköznapi a sztori. A történet részletesebb kidolgozása azonban megmutatja a film nagyszerűségét, hogy hogyan is lehet a CIA akciókról szóló filmeket felturbózni egy nem mindennapi történelmi filmmé. A sztori szerint a teheráni kanadai nagykövetségen megbújó amerikai diplomatákat kell kimentenie az amerikaiaknak, katonai beavatkozás nélkül. Főszereplőnk, Tony Mendez (Ben Affleck) utazik el Teheránba, hogy megmentse a hat diplomatát, azzal a fedő sztorival, hogy egy sci-fi film forgatására keres helyszínt. Ez a történet egyszerűen pazar, eddig gyakorlatilag olyan filmeket láthattunk melyben egy bonyolult módon kidolgozott katonai támadás keretében mentik ki a túszokat, a bajban lévő embereket. Ezzel szemben Ben Affleck filmje egy „igazi” CIA történetet kreálva mutatja be, hogyan is dolgozik a CIA. Ettől lesz nagyszerű ez az alkotás.
Önmagában véve már a sztori is igen nagyszerű, de tovább erősíti mindezt, hogy a filmben megmutatkozik a titkos ügynökök, a CIA-szervezet profi szakértelme. Nem az eszeveszett lövöldözős akció kap főszerepet, hanem láthatjuk, hogy a kitalált menekülési tervet Tony Mendez milyen fajta eszközökkel valósítja meg. Egyszerűen bámulatos, ahogy létrehoznak egy kamu filmstúdiót, egy kamu forgatókönyvet, kamu sajtótájékoztatót a filmről csak azért, hogy mindenki elhiggye, hogy Tony Mendez tényleg filmforgatással kapcsolatos ügyek miatt utazik Teheránba.
Szintén a sikerhez járul hozzá az, hogy a film 1979-et szinte dokumentumfilm módjára mutatja be. Bámulatos, hogy mennyire tökéletes minden, a jelmezek, a díszletek, a helyszínek, stb. A néző gyakorlatilag azt hiszi, hogy egy 1979-ben forgatott filmet lát, nem pedig egy 2012-est, ami próbálja illusztrálni 1979-et. Kár bármit is mondani erről a reprezentációról, hiszen leírhatatlan. Meg kell nézni a filmet ahhoz, hogy érthetővé váljon mindez.
Természetesen a színészi munka is profi. Nem beszélve a zenei betétekről és a vágásról. Ezekről is csak az mondható el, hogy meg kell nézni a filmet, hogy szembesülni lehessen e tökéletes munkával. Mindez hozzátesz ahhoz, hogy ez a film tökéletes képet mutasson 1979-ről.
Tehát Az Argo-akció című film egy kiemelkedő alkotás a filmművészeten belül. Méltán megérdemli a jelölést és azt a sok díjat, amit már bekebelezett. A film sikeréhez az is hozzájárul, hogy nem olyan mű ez, amit csak a művészfilm kedvelői értékelhetnek, hanem mindenki más is. Nem lepődnék meg, ha ez a film nyerné el a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.
