Jin & Jang

Néha a mindennapokban is történnek váratlan és embert próbáló események, ezért elmesélem, hogy mi történt velem ma, hazafelé menet.

A megpróbáltatásaim a kisföldalattin kezdődtek. Ültem szépen nyugodtan, amikor észrevettem, hogy a hely, ahol ülök elég szűkre lett szabva.  Ennek, mint észleltem, az volt az oka, hogy jobbra tőlem és mellettem ült egy legalább 100 kilós, gömb alakú nő. Fehér cipő, fehér nadrág, és egy fehér szőr kabát volt rajta. Egy nagy, vicces, fehér labda. A következő megállónál, megállt a földalatti, kinyílt az ajtó, és legnagyobb megrökönyödésemre, és egyben örömömre, felszállt a metróra egy fekete hajú, fekete nadrágos, fekete bőrkabátos, pankrátor kinézetű nő. Hihetetlen, de volt mellettem balra egy szabad hely, és mit gondoltok, hova ült le a terminőtor, természetesen oda. Na, ekkor kezdődött. Ez már sok volt, elkezdtem mosolyogni, mint állat, alig bírtam ki, hogy ne röhögjek. Úgy ültem ott, mint egy etyke kis veréb, két kakukkfióka között. Elnéztem balra, majd jobbra, már amennyire tudtam. A fekete díjbirkózó nőnek is kábé akkora mellkasa volt, mint a fehér gömbnő óriáscicije.

Mindezek, valahol a fejem magasságában. Ami betette a kaput, az az volt, hogy kitaláltam, hogy ezek a nők a testőreim. Folyamatosan mosolyogtam, mint egy idióta. Azt nem értettem az utasokban, hogy hogy nem kezdenek el hangosan röhögni, ahogy ránk néztek, sőt azt vettem észre, hogy néha rám néztek egyesek, kicsit megrökönyödve. Lehet, hogy nem is léteztek a testőreim? Lehet, hogy skrizofén vagyok? Illuzió az egész, fantázialények fonódtak körém?

Pesti aluljáró jin és jang. Fekete és fehér. Én voltam a vonal közöttük. Nagyon szenvedtem, mert mosolyogtam a testőreimen, és alig bírtam nem röhögni, és az utasok között már volt egy-kettő aki többször is rám nézett, hogy mi bajom van, miért vigyorgok. Végállomás, hú, vége van. Lemenekülök, föl a villamosra. Állok gyanútlanul. Ekkor felszáll a fehér gömbnő, és megáll mellettem. Na ne, ez kemény. A fekete testőrnőmet nem látom sehol, ő biztos távolról biztosít az esetleges támadások ellen. Lehet, hogy valamelyik ház tetején oson, öles, kétméteres léptekkel, és most csavarja le a rám leselkedő távcsöves puskásokat. Vagy a villamos tetején harcol a ninjákkal. Hosszú volt az út hazafelé.