Tekerés Budapesten

A városi bringázásnak igen sok előnye, de ugyanakkor hátrányai is vannak. Tavasz óta sok-sok érdekességgel sikerült találkoznom.

Fő előnye: kényelmesebb, mint a buszmegállóban az éppen kimaradt BKV járat után szitkozódni. Nem kell úgy érezned magad, mintha egy szardíniás dobozba zártak volna (feltéve ha nem az Árpád-híd közepén haladsz a legnagyobb délutáni forgalomban), nem lökdösnek fel és egyéb közeli kapcsolatokkal sem találkozol.

Hátrány: Ne kerülj közvetlenül busz mögé álarc nélkül. Förtelmesen büdös tud lenni, na persze nem csak a buszok, hanem egyéb fekete füstöt magából kibocsátó gépezet szagos. Lassabb mint benzines társai (na BKV kivétel, annál gyakran gyorsabb), ha esik akkor pedig menthetetlenül bőrig ázol. Ha pedig sárhányó sincs… ne nézd meg magad utána a tükörben.  Míg tekersz ezerrel kell figyelned az eléd kiugró gyalogosokat a kerékpárúton, az elsőbbséget meg nem adó autósokat a kanyarokban, na és az útpadkára is!

Mindenki azt mondogatja életveszélyes dolog. Én tiltakozok! Kezdetben persze kicsit rémisztő lehet ahogy 70-en megelőz egy fekete Merci, vagy társai, de megszokja az ember. Bukósisak nem árt, ha felcsatoljuk, bár én nem szeretem hordani. Nem ér szinte semmit sem, de a többi embert, akiknek mondod, hogy tekersz, megnyugtatod, ha azt mondod hordod. (Nyakad, hátad egy ütközés során ugyanúgy eltörik…)

Autósok, motorosok, kamionosok, buszosok, részeg gyalogosok, süket emberek, nem figyelők, telefonba bújók… és még sorolhatnám a közlekedés résztvevőit.

Személy szerint egy B kategóriás jogosítvánnyal a kezemben szeretem betartani a szabályokat. Na azért a járdán nem fogok 10-el menni, csak ha muszáj. Azt hiszem ez az egyetlen hátránya annak, ha futár szeretnék lenni.