Keleten a helyzet változatlan

A jemeni al-Kaida üdvözli a líbiai amerikai nagykövet és három további amerikai halálával járó merényletet és újabb támadásokra szólítja fel a híveket. A szervezet szokásos, vérgőzös nyilatkozataiban többek között arra biztatja az igazhitűeket, hogy ha bárhol amerikai nagykövettel találkoznak, járjanak el hasonlóan, mint a líbiai támadók. Szándékosan nem használom a terrorista szót, ugyanis a támadók kilétével kapcsolatban jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható információk. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az al-Kaida az eset kapcsán szeretne a figyelem középpontjába kerülni.

Ezt a forgatókönyvet támasztják alá az al-Kaida nem egészen koherens nyilatkozatai is. Egyfelől a zavargásokról kijelentik, hogy azok „természetes reagálást jelentek egy hihetetlen mértékű sértésre”, másfelől viszont egyik közleményükben szerepel az is, hogy „a bengázi támadással a szervezet második számú vezetőjének megölését bosszulták meg”. az első kijelentés azt sugallja, hogy a tüntetések, és maga a támadás is spontán esemény, míg a második szerint tervezett akció volt. A Bengáziban kitört zavargásokban jórészt ultraortodox iszlamisták vettek részt, de a terrorszervezettel való kapcsolatra utaló konkrét bizonyítékok hiányában valószínűsíthető, hogy nem tervezett terrorista akcióról van szó. A híradásokból legalábbis ezt szűrhetjük le.

Megjelentek olyan vélemények is, melyek kétségeket vetnek fel az események spontaneitásával kapcsolatban. Az ilyen elemzések abból indulnak ki, hogy maga a film nem váltott volna ki ilyen mértékű felháborodást. Abban valószínűleg igaza lehet a kétkedőknek, hogy az egyébként karikatúrának is csapnivaló  filmrészlet önmagában nem magyarázza az eseményeket. Minden bizonnyal összetettebb problémáról van szó. Ugyanakkor tény, hogy az extremisták nyilatkozataikban komolyan veszik a próféta meggyalázásának vádját, valamint azt sem árt figyelembe venni, hogy nem ez az első eset, hogy Mohamed karikatúrák miatt öltek meg valakit, vagy egy irodalmi alkotás miatt mondták ki valakire a halálos ítéletet, esetleg istenkáromlásért ítéltek halálra egy újságírót, aki történetesen nem a megfelelő szavakat használta pár twitter üzenetben (bocsánatot is kért érte, de ez nem igazán hatotta meg a malajziai hatóságokat).

Széles körben elterjedt álláspont az is, hogy az iszlám kultúra alapvető vonásaiban kellene keresnünk a számunkra szinte felfoghatatlan mértékű agresszivitás forrását. Ez az elnagyolt megfogalmazás természetesen túlzó és nem nehéz felfedezni mögötte a kollektív bűnösség megnyugtatóan leegyszerűsítő gondolatát sem. Azonban nem lenne szerencsés, ha pusztán a nyugati közvélekedésben egyre erősödő iszlámellenesség számlájára írnánk a fenti vélekedést. Annál is inkább, mivel — legyen bár sértő és egyes esetekben faragatlan, mint a xenofóbia általában — arra a fontos jellegzetességre hívja fel a figyelmet, ami a fentebb már említett konkrét esetek fényében nem elhanyagolható, ti. arra, hogy egyetlen más világvallás esetén sem találkozunk ilyen méretű agresszivitással. Jól illusztrálja ezt az amerikai the Onion rövid cikke és illusztrációja is. A képen Jézus, Mózes, a hindu Ganésha és Buddha szerepel „hardcore” orgia közben. Mint azt a címben is hangsúlyozzák, ezért a képért nem öltek meg senkit.

Azt személy szerint nem hiszem, hogy az iszlám unikális tulajdonságaiban kellene keresnünk a választ a látszólag értelmetlen agresszió miértjére. Sokkal valószínűbb, hogy a nemzetközi politikai szituáció és a vallásos tanok ultraortodox verzióinak terjedése együttesen vezet ahhoz, hogy egy rosszul sikerült karikatúra miatt külképviseletekre támadnak felbőszült hívők. Tekintve azonban, hogy sem a közel-keleti kérdésben, sem az iszlám teológiában nem vagyok különösebben járatos, az efféle kérdések mélyebb elemzésére itt nem vállalkoznék. Amit azonban az ügy kapcsán fontosnak tartok, az a film készítőjének felelősségével kapcsolatos vita. Felmerült ugyanis, hogy a film készítőjét esetleg felelősségre vonhatják. Alapvetően két véleménnyel találkozhatunk a hír kapcsán. Az egyik szerint a film készítője morális értelemben felelősséggel tartozik az amerikai nagykövet és másik három ember haláláért, míg a másik (szintén sokat hangoztatott) nézet szerint a szabad véleménynyilvánításba a Mohamed-film is belefér.

Az persze bárki számára világos lehet, hogy az iszlám követői (és különösen a szélsőségesek) nem kezelik túl jól a viccet, ha a vallásukról van szó. Ezt tudnia kellett a film készítőjének is. Ebből a szempontból akár igazat is adhatunk azoknak, akik szerint a trailert nem kellett volna leforgatni. Azonban az az álláspont sem minden alap nélkül való, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát nem korlátozhatjuk csak azért, mert valakiket egyes vélemények esetleg sérthetnek. Akkor sem, ha ennek (mint ebben az esetben) súlyos következményei lehetnek. Az első megközelítés az egyén felelősségét hangsúlyozza és voltaképpen tisztán etikai kérdéseket feszeget, míg a második egy sokkal pragmatikusabb problémát érint, ti. a szólás-és véleményszabadság korlátozásának problémáját.

Az iszlám szélsőségesek választhattak volna mást is felháborodásuk ürügyéül. Az iszlámot kifigurázó alkotások (vagy fércművek, mit jelen esetben) nem a valódi kiváltó okai a konfliktusoknak. Arról nem a Sam Bacile néven ismertté vált rendező tehet, hogy épp az Innocence of Muslims váltotta ki (ha tényleg az váltotta ki és nincs igaza a kétkedőknek) az eseményeket. Ahhoz, hogy a jövőben elkerülhessük a hasonló konfliktusokat valamiféle cenzúrát kellene bevezetnünk (a Google — nagyon helyesen — úgy döntött, hogy a Fehér Ház kérése ellenére sem veszi le a Youtube-ról a filmet), hiszen hogyan másként garantálhatnánk, hogy nem kerül fel valamelyik megosztóra olyan tartalom, mely miatt valakik valahol majd jónak látnak felrobbantani egy konzulátust. A kérdés tehát az, hogy vajon feladhatjuk-e a nyugati demokráciák egyik központi értékét, a szólás-és véleményszabadságot azért, mert egyes vélemények esetleg politikai érdekeket sértenek, netán nemzetközi konfliktusokat robbanthatnak ki?  Csak remélni tudom, hogy a válasz mindenki számára egyértelmű: nem.