MARADJ ÉLETBEN – II.

A Maradj Életben – I. című cikk folytatása.

Legalapvetőbb viselkedési motívumok:

1. szükségletek,
2. homeosztatikus késztetések,
3. drive,
4. érzelmek,
5. vágy.

3.

A Drive-ok fajtái:

• általánosaktivitás drive
• kutató-tájékozódó drive

Az általánosaktivitás drive egyrészt a mozgás iránti erős igényben mutatkozik meg, másrészt a szellemi működés aktivitás-igényének kielégítéséről is szól. A fizikai és szellemi aktivitás iránti késztetés kielégítésének folyamatos akadályoztatása esetén a drive oly módon felerősödhet, hogy akár a személyiség összeomlásával is járhat.

A kutató-tájékozódó drive egyrészt a kíváncsiságunk kielégítését szolgálja. Ide tartozik a szellemi játékokban való részvétel igénye, pld. sakk, bridzs, fejtörők. Célként jelenik meg az unalom elűzése, a presztízs és a versengési vágy kielégítése is. Igényként jelenik meg a magasabb izgalmi szint keresése, melyet játék formájában kívánunk kielégíteni.

A kutató késztetés általában szokatlan, váratlan helyzetekben lép fel, és arra indít, hogy helyváltoztató mozgással megismerjünk, megvizsgáljunk, átkutassunk vagy megtapasztaljunk tárgyakat. A kutatás itt az újdonság iránti igény, mint erős hajtóerő kielégítésére szolgál. (tárgyfelismerés, megnézés, megkóstolás, tapogatás, kézbe vétel, forgatás, rázás,  stb.) Ide tartozik a változatosság, az ismeretlen megismerése iránti igény kielégítése is, mely általában utazásban, kirándulásokban jelenik meg.

4. Érzelmek

Az emóció és a motiváció, melyek mozgásra késztetnek. A drive-okhoz hasonlóan cselekvések kiváltóiként működnek. Az érzelmek értékelő, minősítő lelki jelenségek, melyek jelzik a szervezetet ért pozitív vagy negatív ingereket, azok kedvező vagy káros voltát. Az érzelmi indíttatásokkal nagyon óvatosan kell bánni, mert az ingerek hatására többségében szubjektív döntéseket hozunk.

Legalapvetőbb érzelemfajta a testi öröm és a fájdalom érzése, ennek megfelelően arra van indíttatásunk, hogy a kellemes állapotot fenntartsuk, a kellemetlent mihamarabb megszüntessük.

Magasabb rendű érzelmek, melyek tanulás, tapasztalás útján alakulnak ki. Pld. érezzük, hogy bizonyos személyek, tárgyak, jelenségek hogyan hatnak ránk. Ide tartozik a félelemérzet is, mely mozgósít a veszély elkerülésére. Akkut esetben a félelem szorongássá alakul át, mely a veszélyhelyzet elmúltával sem szűnik meg.

Egészséges szorongásos érzelmek a vizsgadrukk, versenydrukk, de ez általában ösztönző, teljesítménynövelésre sarkall.

Egy adott érzelemhez mindig tartoznak emlékképek, elképzelések, saját gondolatok, melyek sajátos motivációként alakítják át jó vagy rossz irányba viselkedésünket.

Gyenge érzelem a közönyösség, érdektelenség, intenzív érzelem a szerelem, gyűlölet, szenvedély, utálat, túl heves érzelem a félelem, pánik dermesztő hatása. Az érzelmek fokozzák az idegrendszer aktivációs szintjét.

5. Vágy

Itt most nem a veleszületett, hanem a tanult motívumról van szó, mely inkább vonzódást jelent, cselekvésre indít. Pld. mama ölébe ülés, sikeres egyetemi felvételi, sok pénz keresése, egy étel / táplálék megszerzése, megvásárlása, ékszervásárlás, ruhavásárlás, stb.

A vágy lényege itt a választási kényszerben is megnyilvánul, és abban, hogy melyik vágy kielégítése az elsődleges, másodlagos, stb. a tárggyal vagy hellyel szemben kialakult vonzódás alapján. Amire vágyunk, az cselekvésünk, viselkedésünk céljává válik.

Vágytárgy lehet pld. egy szépen megterített asztal is, melynek ingerkielégítő hatása van.

A tárgyaknak és helyzeteknek pozitív és negatív ösztönző hatásuk is van, melynek alapján kétféle magatartást fogunk tanúsítani: közelítő vagy elkerülő viselkedést.

A vágy motivációs tényező és jó esetben nagyon sok vágyunk van az életben. A motivált viselkedés mindig célirányos viselkedés, de nem mindig szándékos, tudatos. A cél elérése érdekében közelítő, távolító, elérő vagy éppen elkerülő.

Maslow motivációs piramisa: