Cikksorozatunk előző részeiben lépésről lépésre megismerkedhettetek a könyvírás művészetével, a technikák részletes leírásával, most pedig szeretnék egy rövid összefoglalót adni, hogy mit hogyan és hogyan nem érdemes csinálni, valamint tippeket, hogy miként tudnád a könyved a lehető legjobbá tenni a megírása után.
Ha nincs ihlet
Ha elfogyott az inspiráció, a legrosszabb, amit tehetsz, hogy írsz. Tök fölösleges gondolkozni azon, hogy mit írj, nem baj, ha kicsivel később lesz kész a műved. Az ihlethiány nem egynapos betegség, eltarthat akár több hétig is. Az ihlet pedig általában akkor fog újra megjelenni, ha tudsz miből meríteni: legyen az egy találkozás valakivel, egy beszélgetés, egy zeneszám meghallgatása vagy egy másik könyv. Várd ki, amíg jön, nem szabad elhamarkodni a könyved. Hidd el, meg fog látszani.
Mit tegyél és mit ne?
Amikor két egymás után következő eseményt akarsz leírni, de közöttük van egy-két óra, és esetleg a kettő egy helyen van, akkor felejtsd el azt, hogy a történet szempontjából lényegtelen egy-két órás részt leírod. Ilyenkor a fontos és a nem fontos részek aránya között felborul az egyensúly, és az olvasó előbb-utóbb megunja a könyvet, lerakja, aztán talán két-három év múlva majd megtalálja, és elajándékozza. Aztán ez így fog folytatódni. Ha olyan a szerkesztésmódod, hagyj ki egy sort, vagy valahogy érzékeltesd az olvasóval, hogy az a rész nem fontos, és ugrottunk kicsit időben.
Kerüld a szóismétléseket. Nagyon csúnyán hat, amikor egy szó véletlenül megismétlődik. Ha egy szó véletlenül megismétlődik, olvasd el újra, amit írtál, figyeld meg, melyik szó ismétlődése kerülhető el, melyiket jobb lecserélni. Máris nem fog véletlenül megismétlődni egy szó. Ugye milyen rossz volt végigolvasni?
Ne legyen egy szereplő két helyen. Ügyelj arra, hogy mindenkiből csak egy legyen, ha arra kerül a sor, hogy valaki a múltról beszél. Nem jó azt olvasni, hogy XY Z helyen volt, amikor már egyszer végigkövethettük, hogy W helyen mit csinált abban az időben.
Legyen követhető a párbeszéd: ha kettő vagy több szereplő éppen beszélgetést folytat, minden esetben deklaráld a bizonytalan eredetű mondatoknál, hogy azt ki mondta! Nem kell folyamatosan, elég annyi alkalommal, amennyi kell ahhoz, hogy érthető legyen, ki mondta.
Rövidtávú vázlat
Mielőtt nekiesnél egy adott résznek, mondjuk egy napi írásnak, ami megfelel 1-3 oldalnak, érdemes összegezni magadban, hogy az adott résznél mi következik. Ezután – nem muszáj leírni – rendszerezed azt magadban, hogy mi után mi jön.
A gépelés folyamata
Tökéletes lehetőséget kapsz arra a gépelés során, hogy visszanézhesd művedet. Biztos vagyok benne, hogy lesznek mondatok, amelyeket kapásból javítani fogsz. Ne aggódj, hogy ha ez az első alkalommal nagyon sok, ez csak azért van, mert a véleményed folyamatosan változik egy adott mondat helyes szerkezetéről.
Ezen a linken elérheted azt a két mintafájlt (egy .doc és egy .docx), amiben megmutatom, hogy a műved gépelt verziójában minek hogyan kellene kinéznie: ilyenek a bekezdések, a párbeszédelemek, a kihagyások, a fejezetcímek stb.
Ha A4-es méretű oldalakra írtad a kéziratot, akkor egy oldal átlagos kigépelési ideje negyed óra. Én, ha nagyon ráállok, maximum hat-hét oldalt vagyok képes kigépelni. nem egyszerű munka, de megéri, mert látod a hibáidat.
Megtanulni nem lehet a könyvírást: az jön magától
Ezekkel a cikkekkel az volt a célom, hogy bemutassam, mennyire sokoldalú művészet az írás. Ha tanulod, akkor az nem lesz igazi, ezért se hagyatkozz mások ötleteire 100%-ban, hagyd, hogy saját magadtól is jöjjön. Ne csak az én ötleteimet vedd figyelembe, hallgass a belső motivációra és a belső önértékelő rendszerre, és érezni fogod, hogy jó-e az, amit csinálsz. A könyvírás nagyon sokrétű, nem lehet részleteiben leírni, mert az hosszabb lenne egy átlag könyvnél.
A továbbiakra pedig kívánok kellemes könyvírást, ha bármilyen kérdésed merül fel, a blogomon megtalálod az elérhetőségeimet.