Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
Az animációs filmek igen népszerűek szinte minden nem és korosztály számára. Legyen szó felnőttről vagy gyerekről, ezt szinte mindenki szereti. Ezért ezzel a műfajjal könnyű nagy nézőközönséget találni. Persze azért akadnak így is olyan filmkedvelők, akik ezt a kategóriát mellőzik és meg is van rá az okuk. Sajnos kevés igazán egyedi, szórakoztató, tanulságos, élvezetes animációs film van. De 2013-ban a Disneynek sikerült egy maradandót alkotni a Jégvarázs című animációs vígjátékkal, ami egy olyan műre sikeredett, amit mindenkinek érdemes megtekinteni.
A Jégvarázs igazi szórakoztató ereje az egyediségben van. Ez már a sztorinál megmutatkozik. Egy királyi udvarban kezdődik a történet, ami két királylányról szól. Az egyikük különös erő birtokosa születésétől kezdve, képes jeget varázsolni és azzal különböző természetfeletti dolgokat végre hajtani. Ez a különös képesség okoz nem kis galibát e királyságban, amit a két királylánynak kell megoldani…
Így elsőre bénának hangozhat a sztori, de nem az, teljesen magával ragadó. Ez még nem is nagy különlegesség egy animációs film esetében. Általában a megkreált világgal és a sztorival nem szokott gond lenni. Javarészt az egy kaptafára épülő dialógusok, poénok, helyzetek miatt lesz sablonos sok animációs mese. Szerencsére a Jégvarázs ezektől mentes. Minden téren képes valami egyedit felmutatni.
A sztorit már említettem, de ehhez kapcsolódóan meg kell még azt is említeni, hogy az egész történet úgy van megkomponálva, mint egy mese, ami akár valósággá is válhat. Pontosabban kifejezve ezt az érzést kelti a Jégvarázs. Egy jó mese vagy rajzfilm mindig azt az érzést próbálja elérni, hogy valóságként értelmezzük a látottakat és halottakat, mert életből vett elemekkel, példákkal építkezik, de ugyanakkor ezt egy képzeletbeli, varázslatos világba ülteti bele, amitől mesévé válik, ami miatt szeretjük, és ami miatt annak a világnak a részesei akarunk lenni. Sajnos ez az érzés hiányzik az animációs filmek nagy részéből, csak látványosak és aranyosak, de nincs meg ez a plusz töltet. A Jégvarázsban meg van.
Ennek köszönhetően a viccek is másmilyen hangvételűek, mint egy átlagos animációs filmben. De ez cseppet sem baj. Nem mondom, hogy nincs ennél viccesebb animációs film, mert van, de a Jégvarázs inkább mese akar lenni, mint egy vicces, cuki, aranyos animációs rajzfilm. De ettől még akadnak poénos szituációk, karakterek. De egyértelműen az Olaf nevű hóember hordozza magában a poénok java részét. Ez a karakter is ismét csak egy példa arra, hogy nem sablon film ez a mű, mert Olaf és az ő köré épített poénok se klisések. Igaz neki sok jelentése nincs a film értelmezésének szempontjából, hiszen egyszerűen csak szórakoztatni van jelen e történetben. Ez nem csoda, hiszen egy hóember úgy általában véve nem bír értelemmel, csupán szórakoztatás céljából van. Jelen esetben itt, ez az ironikus poénokat jelenti. Már Olaf alapjelleme is igazán stílusosra sikerült, egy hóember, aki a meleg nyári napokról álmodozik, ahogy a napsütésben fürdik. De nem csak Olaf, hanem az összes többi szereplő jelleme is igazán kifinomultra sikeredett. Itt megjegyezném azt is, hogy végre az embereken kívül (és persze Olafon kívül) semmilyen más élőlény nem bír emberi tulajdonságokkal. Minden animációs filmben, ahol emberek a főszereplők és a történet némiképp a valós élet mintájára van berendezve, még is emberi tulajdonsággal rendelkező állatokkal van tele, akik beszélnek és minden más emberi tulajdonsággal rendelkeznek. Ez már kezd roppant unalmas lenni, szerencsére ezt a Disney is észre vette és a Jégvarázsban nem beszélnek az állatok Fontos részét képezik a történetnek azok is, de szerencsére nem kerekednek felül ez embereken.
Ha már a történet és a karakterek elemzésénél tartok, akkor még a film tanulságát is érdemes kiemelni. A testvéri szeretet, kapcsolat fontosságára hívja fel a figyelmet ez a történet. Igaz ilyen művek már születtek, de ez most egy új szemszögből mutatja be mindezt. Ez is dob a film hangulatán, igaz inkább csak a puszta meseként való szórakoztatás a cél jelen esetben, de ettől még jó, hogy van valami apró mondanivalója e műnek is.
De, ami abszolút viszi a prímet a Jégvarázs esetében az a zene. Rengeteg zenélős, éneklős rész van ebben a moziban és ezek egytől egyig lenyűgözőek. Szerencsére nem nyálasak, nevetségesek, gyerekesek ezek. Olyanok, hogy minden korosztály számára befogadhatóak és szerethetőek. Ezt misem bizonyítja jobban, hogy a Jégvarázs, megkapta a legjobb betétdalnak járó Oscar díjat idén. Persze itt a film eredeti nyelvére és dalaira kell gondolni, nem a magyar szinkronra. De a zene mellett a látvány is lenyűgöző, nem lehet szavakba önteni, menyire szép ez az animáció.
Tehát a Jégvarázs című animációs vígjáték, páratlan darabja a műfajnak. Hosszú évek óta nem készült ilyen nagy volumenű alkotás ebben a kategóriában. Azt kell, mondjam szüksége is volt már a műfajnak egy ilyen műre, mert sok elcsépelt film készült az utóbbi időben. Ja és persze a Disneynek se ártott már egy ilyen sikerű mese. A dicséreteimet csak bizonyítja, hogy a legjobb animációs film kategóriában is díjat kapott a Jégvarázs a 2014-es Oscar díjátadó ünnepségen. Bátran ajánlom minden filmkedvelőnek ezt az alkotást. Minden korosztály, nem számára tökéletes szórakozás. Egy olyan mű ez, amit bűn lenne kihagyni.
