Apává válni legalább olyan csodálatos dolog, mint anyává válni. Egy gyermek érkezése felbecsülhetetlen, amikor úgy hív, hogy „apa”, büszke érzés. Azonban van a társadalomban egy olyan réteg, akik úgy érzik, ezt nem kellett volna.
Ismerjük a történetet: a romantikus és szerelmes férfi eleinte örül a gyermekáldásnak, de amikor belegondol, hogy mi is fog történni igazából, elmenekül. Ezt megspékelhetjük édes háttérsztorikkal is: a leendő apának van felesége, családja, kitalálja, hogy tőle biztosan nem lehet a gyerek, féltékenykedik… És a többi.
Történetünk egy huszonnyolc éves nőről szól. Felhőtlen boldogság, szerelem, kilenc hónap múlva gólya… Igen, az eleje még jól hangzott, a vége már annyira nem. Hősünk hosszúnak és szerelemmel telinek ígérkező kapcsolatba lépett a leendő apukával. Hamarosan kiderült, hogy a nő várandós. A férfi röviden közölte: „marha jó”. A kapcsolatnak itt vége szakadt, az anyuka pedig magára maradt a gyermekével.
Tizennyolc hosszú év telt el a gyerek megszületése óta. Ez körülbelül kétszáz hónap, azaz kétszáz gyermektartásdíj. Az összege mindegy, a lényeg, hogy ez volt az apa és a fia közötti egyetlen kapcsolat. Aztán a fiú rájött, hogy ő szeretné megismerni az apját. Tizennyolc év után.
Nosza, szervezzük meg azt a találkozót. Máris találhatunk a történetben egy szomorú, vagy inkább szánalmas pontot: a fiúnak kell kezdeményezni, ha akar találkozni az apjával. Mert az apát nem érdekli a gyerek, neki mindegy, hogy láthatja vagy nem. Egy levéllel kezdődik az egész, az apa válaszol, látszólag minden rendben, érdeklődést fejez ki a fia iránt. A találkozó bekövetkezik, a fiú nagy meglepetéssel áll tizennyolc éve nem látott apja elé: szeretné elhívni a ballagására.
Igen, kitalálhatjuk, hogy az apa nem lelkesedett az ötletért.
A történet margójára még pár sor:
- az apának a fiú megszületése előtti kilencedik hónapban már biztosan volt felesége
- a fiúnak vagy egy féltestvére, aki nem is tud a létezéséről
- az apa még a találkozón sem képes visszafogni magát, folyamatosan a lányához hasonlítgatja a fiát, valamint kellemetlen megjegyzéseket fűz az anyához
Azóta sem találkoztak. A fiúnak nincs apja, nem tartja számon többé létező emberként, csak az anyára számíthat, ahogyan az elmúlt tizennyolc évben is. Megtanulta, milyen apa nélkül felnőni.
Hölgyeknek: nézzenek körül, amikor a leendő örömapával a gyermekáldás kerül szóba. Ha valami kiderül, akármilyen apró mozaik előbukkan a háttérből, azonnal térjenek magukhoz, és vegyék észre, mi is történik körülöttük. Ne bízzanak meg a férfiban, ha rejtegetnivalói vannak. Csak önök tehetnek az ellen, hogy a fenti történet megismétlődjön.
Uraknak: ne menjenek bele a szexuális kapcsolatba védelem nélkül, ha nem akarják, hogy abból gyerek legyen. Ha pedig sikerült az anyát teherbe ejteni, együtt vállalják a felelősséget, ne hozzák a fentiekhez hasonló helyzetbe gyermeküket.
Egy kapcsolat alapja lehet a szexualitás, de abba ne vonjon bele senki egy olyan személyt, aki még meg sem született. Gondoljon mindenki arra az élőlényre is, aki majd először kilenc hónap múlva sír fel, aztán másodszor akkor, amikor rájön, hogy rá nem volt kíváncsi az apja.