Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
Ha a szerződést nem szerződésszerűen teljesítik, vagy azt egyáltalán nem, illetve csak részben teljesítik, úgy a teljesítés nem tölti be a felek által elvárt rendeltetését.
A nem szerződésszerű teljesítés eredményeként a másik fél oldalán jogellenesen okozott kár keletkezik.
A jogszabályok szankciók kilátásba helyezésével ösztönöznek a szerződés szerinti teljesítésre.
Minden körülmény, magatartás, állapot, mely a szerződésbe ütközik, sérti a szerződésben érdekelt fél (felek) érdekét, és szerződésszegést eredményez.
A szerződésszegés fajtái a következők:
- a kötelezett késedelme
- a jogosult késedelme
- a hibás teljesítés
- a teljesítés lehetetlenné válása
- a teljesítés megtagadása
A késedelem
A szolgáltatás időleges nem teljesítését vagy határidőben való nem teljesítését jelenti. Késedelembe kötelezett és jogosult is eshet. Jogkövetkezménye a teljesítés- és a késedelemi kamat követelésének lehetősége. Ha a késedelem a szerződést szegő félnek felróható, köteles megtéríteni a sérelmet szenvedő fél összes kárát. Ez akkor is így van, ha esetleg a jogosultnak már nem fűződik érdeke a szerződés teljesítéséhez.
1. A kötelezett késedelme
A kötelezett akkor esik késedelembe, ha a szerződésben megállapított teljesítési idő eredménytelenül eltelt, vagy ha a kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. Itt nagyon fontos, hogy írásbeli felszólítás történjen (e-mail, postai úton).
A kötelezett akkor mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében mindent megtett, ami az adott helyzetben általában elvárható.
2. Jogosult késedelme
A jogosult akkor esik késedelembe, akkor szegi meg a szerződést, ha a kötelezett szerződésszerűen felajánlott teljesítését nem fogadja el, vagy nem teszi meg azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, melyek a kötelezett teljesítéséhez szükségesek. Ide tartozik a nyugta, számla nem megfelelő időben történő kiadása is.
3. Hibás teljesítés
A hibás teljesítés minőségi hibát, hibákat takar. Hibás a teljesítés, ha a szolgáltatást nyújtó a szerződéskötés ellenére olyan dolgot szolgáltat, mely nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A szolgáltatónak szavatosságot kell vállalnia szolgáltatásáért, ez jelenti a felelősségvállalást. Szavatosság egyrészt a fizikai hibátlanság (kellékszavatosság), másrészt a jogi alkalmasság (jogszavatosság). A szavatossági jogok törvény erejénél fogva illetik meg a jogosultat.
A jogosult hibás teljesítés esetén kérhet további költségek fizetése nélkül kijavítást, árleszállítást, a dolog kicserélését, de a szerződéstől is elállhat és pert indíthat.
A jogosultnak írásban kell felhívni a szolgáltatót a szerződésszerű teljesítésre.
A szavatossági jog a teljesítéstől számított 6 hónapig érvényesíthető.
Amennyiben a hiba 6 hónapon túl volt felismerhető, úgy a szavatosság 1 évig, tartós használatra rendelt dolog esetén 3 évig érvényesíthető. Ilyen pld. az ingatlan-felújítás.
4 -5. Teljesítés lehetetlenné válása, A teljesítés megtagadása
Ide tartozik, amikor a teljesítés lehetetlenné válik és a teljesítés megtagadása.
Lehetetlenné válás olyan ok, melyért sem a jogosult, sem a kötelezett nem felelős, így a szerződésük megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról bármelyik fél haladéktalanul köteles értesíteni a másik felet. Ha ezt elmúlasztja, a mulasztásból eredő kárért felelős.
Ha a kötelezett felelős a lehetetlenné válásért, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Ha a jogosult a felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és kárának megtérítését követelheti.
Ha a kötelezett a teljesítést megtagadja, a jogosult a késedelembe esés és a lehetetlenlülés jogkövetkezményeinek alkalmazása között szabadon választhat.
