Az acélember IMAX 3D Kritika

A cikk olvasási ideje kb. 6 perc

Szinte születésétől kezdve minden ember tudja, ki az a Superman. Az Ő története nagyon régre nyúlik vissza. Egy népszerű amerikai képregényhős Ő. De rengeteg rajzfilm és film feldolgozása is készült, és ezeknek is több újragondolása. A nem képregény rajongók valószínűleg inkább csak a filmekből ismerik a szuperhőst. Több évtized eltelt már a népszerű Superman filmek óta. 2006-ban készült egy nagyon gyenge feldolgozás, amire talán már senki sem emlékszik. Idén viszont egy teljesen új “remakkel’ örvendeztette meg Hollywood a nézőket, mely valószínűleg emlékezetes marad.

Kivételesen nem a Superman címet viseli, hanem Az Acélembert. Már ez jelzi, hogy jelentős változáson megy keresztül Superman fogalma a filmiparon belül. Ezt a teljes átalakulást a 2000-es évek Christopher Nolan rendezte Batman filmjeihez lehet hasonlítani. Ez nem meglepő, hiszen Az Acélember történetét Nolan írta, és mint producer is részt vett a munkálatokban. Még majdnem ő is rendezte. Szóval erősen érződik az ő kézjegye a produkciónál is. Az acélembert végül Zack Snyder rendezte, aki persze szintén nem egy tapasztalatlan, tudatlan valaki. Nevéhez fűződik a 300 és a Watchmen: Az őrzők. Tehát két nagyágyúnak köszönhetjük a szuperhősünk teljes átformálását .

A történetet valószínűleg nem kell senkinek bemutatni. Arról csak annyit, hogy nagy vonalakban megtartotta az eredeti film vázát, de csak pont annyira amennyire a hagyomány megkívánja. Arról persze lehet vitatkozni, hogy menyire lett ez így jó vagy sem, vagy menyire hű a képregényhez. Véleményem szerint, még ha egyesek erős eltérést is vesznek észre, akkor is elmondható, hogy remekül sikerült a sztori! A kor elvárásainak abszolút megfelel. Természetesen hihetetlen bonyolult történetre ne számítsunk, de ennek a filmnek nem is az a lényege. De, hogy mégse legyen, unalmas a linearitás felborul és ugrál az időben a cselekmény.

henry-cavill-man-of-steel

De mivel már unalmas lenne egy a 2006-os feldolgozáshoz hasonló Supeman film, ezért valami pluszt kellett belecsempészni Az Acélemberbe. Ez a plusz A Sötét Lovag filmekhez hasonlóan a realitás. Superman és az ő világa abszolút úgy van beleillesztve a mai korba, hogy teljesen hihetővé válik, hogy ő létezik. Tökéletesen megvan magyarázva és ábrázolva minden, hasonlóan a Nolan féle Batman filmekhez. A különbség csupán annyi azokhoz képest, hogy nem valós fenyegetettséggel küzd a főhős, nem terrorista eszközökkel megfélemlítő őrültekkel kell itt megküzdenie, hanem kitalált, földönkívüli ellenfelekkel. A Superman történetekből megismert földöntúli ellenségekkel és ezek lettek valóságosan beleültetve az aktuális korba. Ennek köszönhetően talán gyengébb alkotásnak tűnhet, mint a Batman filmek, de a gyökereket tekintve többet nem is lehet kihozni Superman történetéből.

man-of-steel-162232l

Mivel a sztori eleve némi „unalomra” van ítélve, így a látványra kell helyezni a hangsúlyt. A készítők így is tettek. Rengetek, akció van, melyek igen látványosra sikeredtek. Szerencsére már nincsenek olyan bugyuta akció jelenetek, mint a régi Superman filmekben. Profi, „valóságos” akció jelenetek tanúi lehetünk. Ezek színvonala szintén közelít A sötét lovag akció jeleneteinek színvonaláthoz. Az Acélembert 3D-ben és IMAX 3D-ben is vetítik a mozik. Sokan panaszkodnak a 3D-s filmekre, hogy szinte semmi három dimenziós nincs azokban, egy kettőt leszámítva. Ennek oka, hogy a legtöbbjüket nem 3D-ben veszik fel, csak ráraknak egy 3D effektet. Szerencsére Az Acélember látványos IMAX 3D-ben. Nagyon sokat dob a látványvilágon. Abszolút a filmben lévőnek érezheti magát a néző. Személy szerint én azért egy két jelenettel még itt sem voltam kibékülve. Van, ahol nem igazán jön ki a 3D, pedig én vártam. De szerencsére ez elenyésző és rengeteg más filmhez képest itt tényleg sokat dob az IMAX 3D. Természetesen rengeteg CGI van jelen ebben a produkcióban, de ez nem meglepő. Ezt jól alkalmazták a készítők és így kiváló látványt értek el. A látvány mellett a hangzásról is ejtenék néhány szót. Ez is kiválóra sikeredett, lenyűgöző hangeffektek vannak a filmben. A zenei betétek is elfogadhatóak, bár szerintem nem lettek különlegesek, amikre emlékezni fogunk, de olyanok, amilyenre egy ilyen akciófilmben szükség van.

man-of-steel-fight

Magáról Supermanről azt lehet elmondani, hogy ő is változásokon ment keresztül. Batmanhoz hasonlóan ez a film is egy önmegismerésen alapszik. Képességeiben, személyiségében, kinézetében is rengeteg változáson esik át a bő két óra alatt a szuperhős. Mindez csak a kezdete Superman történetének, valószínűleg több folytatás követi majd Az Acélembert a Batman filmekhez hasonlóan. Az Acélembert Henry Cavill játssza. Aki nagyban hasonlít elődjére, Christopher Reevere. A készítők is remek munkát végeztek, hogy a színész kinézetét “Supermanes”-re alakítsák át. De a siker természetesen a színésznek köszönhető, hiszen tökéletesen játssza az Acélembert. Loise Lane karaktere is átformálódott, így sokkal realisztikusabb lett ő is. Na és persze egy nagyon szerethető újságíróvá formálták őt. Ehhez persze kellett Amy Adams kiváló színészi alakítása is. Russel Crowe is feltűnik a filmben, mint, Jor-El, Superman apja. Hiába mellékszereplő, viszonylag sokat szerepel ő is a filmben és a nyitó jelenetet a Kriptonon ő uralja. A gonosz Zod tábornokot ebben az esetben Michael Shannon játssza, akivel szintén meglehetünk elégedve. A Mátrix filmek Morpheusa is visszaköszön Az Acélemberben, mint Perry White újságíró. Laurence Fishburne tökéletes választás volt erre a szerepre. Személy szerint én több jelenetben is szívesen láttam volna, mint amennyiben megmutatkozott, mivel karaktere kellemes hangulatot teremtett a filmben.

MAN OF STEEL

Tehát Az Acélember egy teljesen új alapokra helyezett kiváló feldolgozása a Superman történeteknek, mely remekül illeszkedik a kor elvárásaiba. Továbbá érződik a hozzáértő kezek munkája. Ráadásul azon kevés filmek közé tartozik, amit érdemes IMAX 3D-ben megtekinteni. Nem lesz az év filmje, de mindenképp 2013 erős alkotásai közé tartozik és valószínűleg emlékezetes lesz a filmtörténelemben később is.

About E.T.

A Debreceni Egyetem Szabad Bölcsészet szakának Filmtörténet és filmelmélet szakirányán végeztem. Továbbá a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen szereztem Sajtótechnikus végzettségemet. Tanulmányaimból fakadóan a filmek világa és a filmkritika írás különösen érdekel. A filmek területén kiváltságos érdeklődési területem nincs, minden érdekel, ami filmmel kapcsolatos.

Check Also

Nyári olvasmányok 1000 forint alatt

Öt szórakoztató történet magyar íróktól, amit a kütyüdre töltve bármikor magaddal vihetsz a nyaralásra, és …