A titkos adatszerzés és információgyűjtés szabályai – I. rész

A cikk olvasási ideje kb. 5 perc

A titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés szabályai után sokan érdeklődnek, ugyanakkor ez a téma számos állampolgárunkból félelmet, ellenszenvet vált ki. Ebben a cikkben pontos, aktuális információkat teszek közzé, mind a definíciót, mind a jogszabályi rendelkezéseket és az eljárási formákat illetően.

A titkos adatszerzés

A titkos adatszerzés szabályait a büntetőeljárásról szóló, 2003. július 1-én hatályba lépett, többször módosított 1998. évi XIX. törvény IX Fejezet V. Cím tartalmazza. A jogalkotó eleget tett azon igénynek, hogy a büntetőeljárásra vonatkozó alapvető szabályok, így a büntetőeljárás folyamán folytatható titkos adatszerzéssel kapcsolatos rendelkezések is – a büntetőeljárási kódexben kerüljenek lefektetésre.

A titkos adatszerzés kizárólag a büntetőeljárás folyamán, a nyomozás elrendelését követően legfeljebb a nyomozás iratainak ismertetéséig, azaz a vádemelésre megküldés időpontjáig folytatható. Ezen időpont előtt a titkosszolgálati eszközök a titkos információgyűjtés szabályai szerint alkalmazhatók. A nyomozási bíró, illetve az igazságügyi miniszter engedélyezheti. Ha az adott ügyben a nyomozást elrendelik, a titkos információgyűjtést a továbbiakban csak mint titkos adatszerzést lehet folytatni. Titkos adatszerzés pld. a telefonlehallgatás, magánlakás megfigyelése, titkos információgyűjtés pld. az ellenőrzött szállítás vagy útvonalszakasz megfigyelése.

image

A titkos adatszerzés körébe tartozó műveletek végzésére az ügyész és a nyomozó hatóságok jogosultak. Általános nyomozó hatóság a rendőrség, speciális nyomozó hatóság a Vám- és Pénzügyőrség. A Be. tehát három szervet jogosít fel titkos adatszerzés végzésére: rendőrség (TEK), Vám- és Pénzügyőrség, ügyészség (Nemzeti Nyomozó Iroda). Titkos információt lehet gyűjteni külső engedélyhez kötötten és anélkül. A külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervek tevékenységüket a nyomozással párhuzamosan is végezhetik. Az engedélyhez kötött titkos adatgyűjtés általában konkrét személlyel, cselekménnyel kapcsolatos, az engedélyhez nem kötött titkosszolgálati eszközök sokkal távolabbi, stratégiai célok elérésére is alkalmasak, mint pld. bűnszervezetek felderítése, kábítószerek, fegyverek csempészésére használt útvonalak feltérképezése, stb., így bűncselekmény elkövetését megelőzően, proaktív eszközként történő használatuk folytán nem feltétlenül kapcsolódnak egy adott ügyhöz, hanem annál szélesebb spektrumot ölelnek fel.

77100_c

Valamennyi, a titkos adatszerzés körébe tartozó eszköz alkalmazásához bírói engedélyre van szükség, mely engedély kiadására nyomozási bíró jogosult.

 A titkos információgyűjtés

A titkos adatszerzéshez képest a titkos információgyűjtés lényegesen szerteágazóbb tevékenységeket ölel fel. Tekintettel az időtényezőre, a feljogosított szervekre és jogforrásokra, lényegesen sokrétűbb a titkos adatszerzésnél.

A titkos információgyűjtés fogalmán belül, célja szerint különbséget teszünk a nemzetbiztonsági célú, bűnüldözési célú és igazságszolgáltatási célú titkos információgyűjtés között. A külső engedélyhez kötött, a külső engedélyhez nem kötött nemzetbiztonsági célú információgyűjtésre vonatkozó engedélyt az igazságügyi miniszter engedélyezi, a bűnüldözési-igazságszolgáltatási célú titkos információgyűjtés bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött.

Az ügyész kizárólag a nyomozás elrendelését követően végezhet titkos információgyűjtést, mely bírói engedélyhez nem kötött.

A nemzetbiztonsági cél a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 3.§-a alapján a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ennek keretében az ország szuverenitásának biztosítását, valamint alkotmányos rendjének védelmét takarja. Alapvetően a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés nem kapcsolódik szorosan a büntetőeljárás területéhez, azonban a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége közvetve vagy közvetlenül összefüggésben van a bűnüldözéssel.

multinational-Gripen

A titkos információgyűjtésre vonatkozó törvényi szabályozás egységesnek mondható. Ez a jogbiztonság érdekeit szolgálja, valamint az egyes bűnüldözési szervek közötti-, és a nemzetközi együttműködés hatékonyságát is nagymértékben fokozza.

Jelen cikk II. részében a Rendészeti-, bűnügyi felderítésről, mint a titkos adatszerzéshez és a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó témakört és a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés szabályait fogom ismertetni, továbbá pontosan részletezem, hogy az információgyűjtés milyen formákban, tevékenységekben valósul meg.

Forrás: https://www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/drkisl_ertmh.pdf

GD Star Rating
loading...
A titkos adatszerzés és információgyűjtés szabályai – I. rész, 1.8 out of 5 based on 6 ratings

About Krisztina Várnay

Privát végzettségem jogász és igazságügyi medátor, emberi jogok tanár. Újságíró-kommunikációs technológiák képzésen részt vettem. Jelenleg a KRE BTK szociológia szakán tanulok, miközben az University UNESCO hallgatójaként célom a nemzetközi globális fejlődés és a katasztrófavédelem területén történő segítségnyújtás.

Check Also

Ipari beruházások húzzák az építőipart és a turizmust

A kritikus munkaerőhiány miatt akadoznak a lakásépítések Budapest, 2017. április 18. – Még mindig az …