A Kókusz

A cikk olvasási ideje kb. 4 perc

Amikor egy thaiföldi utazás során először kóstoltam friss kókusz ‘tejet’, akkor nagyon meglepődtem, mert a még zöld kókuszdió belsejében lévő szintelen folyadék egyáltalán nem hasonlított a Bounty reklámokban látott, krémesen fehér alteregóhoz, és az íze is messze volt az általam ismert, jellegzetes kókusz íztől. Hidegen egyébként nem volt rossz, de az biztos, hogy mai rajongásom a kókusz iránt nem első látásra lett szerelem. Azóta azonban a vizét, a húsát és az olaját is rengeteg formában és recept kombinációban kóstoltam és mivel mind bevált, így lassanként kapcsolatom a kókusszal mondhatni meghitté vált. Termőhelyén egyébként, például a Fülöp-szigeteken, a kókuszpálmát az élet fájának is nevezik, mivel gyakorlatilag minden részét felhasználják.

A fiatal kókuszdió vize (az ‘élet vize’) tökéletes szomjoltó és hidratáló, a sportitalokhoz hasonlóan gyorsan pótolja az izzadással elvesztett ásványi anyagokat. Magas kálium, magnézium és kálcium, és alacsony cukor és nátrium tartalom jellemzi; zsírt pedig szinte egyáltalán nem tartalmaz. Sőt, mivel nemcsak, hogy steril, de elektrolit összetétele nagyon hasonlít az emberi vérplazmáéhoz, ezért a II. Világháborúban orvosok plazma helyett is használták. Már ahol a kókuszvíz, mint alternatíva egyáltalán felmerülhetett. Azért kiváncsi lennék, hogy erre a bravúrra vajon hány, a reklámokból ismert modern, ízesített, cukrozott és neonra szinezett sportital lenne alkalmas.

A magas telített zsírsav tartalmú kókusz zsír egészséggel kapcsolatos megítélése a 90-es évek negatív felhangja óta 180 fokos fordulatot vett, és az akkori fekete bárány ma az egészégtudatos mozgalmak egyik legnagyobb üdvöskéje. A hidegen sajtolt, finomítatlan kókusz zsír számos jótékony hatása egyébként az indiai kultúrában és az ayurvédikus gyógyászatban több ezer éve ismert. Felismerték például, hogy gyulladáscsökkentő, immunerősítő, baktérium, vírus és gombaölő, sőt antioxidáns hatása is van? Segíti a szövetek regenerációját, a vércukor anyagcserét és kedvezően befolyásolja a szervezet inzulin érzékenységét is. Haj és bőrápolásra is szuper, mivel teljesen hipoallergén. A kókusz zsír a nevét egyébként onnan kapta, hogy a kókusz húsából nyert tiszta, áttetsző olaj 24C fok alatt szilárd, zsírszerű lesz. Sütésre, főzésre messze a legalkalmasabb természetes olaj, mivel a magas telített zsírsav tartalom miatt a szerkezete igen stabil. Ellenáll az oxidációnak valamit a szabad gyökök képződésének. Ezen kívül könnyen emészthető, nem terheli a májat, ezért gyors, közvetlen energiaforrást jelent a szervezet számára.

A legerősebb aromája a hidegen sajtolt, extra szűz kókusz zsírnak van, és a konyhai felhasználási lehetősége pedig gyakorlatilag határtalan. Pirított zöldség köretekhez ideális, de nálam a halételek, a pattogatott kukorica és a tojásrántotta is kókusz zsírral készül. Sőt, a reggeli müzlihez is keverek egy kávéskanállal és a főtt rizs (vagy quinoa, vagy köles) is ettől lesz ‘pergős’. A felhasználási javaslat tehát egy szóval az is lehetne, hogy ‘univerzális’, természetesen hacsak nincs kókusz allergiád. Az allergiáról jut eszembe, hogy a kókusz húsából préseléssel készült kókusz tej, vagy a sűrűbb állagú kókuszkrém remek alternatíva lehet a tejfehérje allergiában szenvedők és laktózérzékenyek étrendjében. (Nálam például részben ezért is szerepel viszonylag sűrűn az étlapon.) A hagyományos tejszín és tejföl helyett használható turmix alapként, raguk, curryk, sütemények, és krémes ételek készítéséhez. Egyik megunhatatlan kedvencem, a thai Tom Kha Gai is kókusztejjel készül. Ez a név eredetileg egy fűszeres, kókuszos csirkelevest takar, én mégis leginkább a húsmentes verzióját szeretem. A receptet a ‘Receptek’ menüben találjátok.

Forrás: viktoriavamosi.com

About aaa

Check Also

Kezdődik a számolgatás a magyar válogatottnál

Jelen állás szerint még mindig van esélye kijutni a magyar labdarúgó-válogatottnak a 2020-as Európa Bajnokságra, …