Szex orrvérzésig

Kedveseim, ne értsetek félre, nagy rajongója volnék a gyengébbik nemnek (az igeneknek még sokkal inkább), ne higgye senki, hogy kötekedni szeretnék. Éveim kacskaringós útjai, sokszor keresztezték hölgyekéit. Ám van itt valami, ami – hogy trendi legyek – nekem nem jön be. Valami az évek alatt elveszett. Kinél és hogyan, tette-e valaki, valakik, nem tudom, de megtörtént.

Örökké szerelmes voltam, már kiskölyök koromban is. Így teremtett a jó Isten. Na igen, beszélhetünk közhelyekről, ez kémia, ” a nemi ösztön humanizálódása” stb., de gondolom senkinek nem kell elmagyaráznom mire is gondolok. Mármint a szerelem definíciójával kapcsolatban. Van egy olyan izé, amitől ha meglátod a nagy Ő-t, remegni kezd a lábad, totál elhagy a józan eszed, baromságokat mondasz, persze összefüggéstelen rendetlenségben, ha meg véletlenül mégis hozzád szólna az Isten adta földöntúli teremtmény, akkor mekegsz mit a kecske, vigyorogsz idiótán, szóval gondolom nem igen kell folytatnom. Ez az, Ő az, rosseb tudja mi köze ennek a kémiához, biológiához, de mínusz percek alatt megsemmisülsz, mert nincsen épeszű nő aki vevő ilyen mélységű idiotizmusra, mégis boldog vagy, mert láttad, hallottad, igen, észrevett, beszélt veled…. szóval ilyesmi. Ismerős? Hát persze, ez a szerelem. Nem megy gyorsan, á egyáltalán nem, mindennek megvan az ideje, hetek, hónapok telnek el, esetleg mert beszari vagy, csak „úgy” mászkálsz arrafelé amerre Ő megy, hátha rád néz, esetleg mosolyog, netán biztatóan? Persze hiába tesz meg szegényem bármit, ha Te bizony csak egy gyáva kukacka vagy. Tehát marad a próbálok „véletlenül” arra járni, egészen addig, amíg már vagy elküldenek melegebb éghajlatra, vagy a nagy Ő megkérdezi, nem tudod-e hol van a Bazilika.

De ez akkor is szép. Mondhatnám ez teszi érdekessé az egészet. Romantikus, fullos, minden benne van. Persze igen, én is álmodoztam, éjszakánként mindent megtettem, amit tehettem a saját örömömért, de ez csak fokozta a vágyaimat. Ettől érdekes volt a pár cm szoknyaméret a térd fölött. Halálosan izgalmas, az a kicsi dekoltázs. A nyaka, a szája, a haja, a..a… szóval érted? Persze, hogy érted.

Tyja. Igen ám, de most a nyelvében egy piercing van. De az van az orrában is, meg a szemöldökében is. Folytassam hol van még? Ja hogy őskövület lennék? Bizonyára. Hát ezek a tetkók, na azoktól le vagyok ájulva. Bájos hölgy előttem, felcsúszik a pólója, nyál csorogva-lopva odapillázok, aztán ott….. valami izé van, mint egy maori harcosnak.

Csak mellékesen, igazán, de igazán, hölgyeim. Mi lesz 20, 30, 50 év múlva? Hogyan fognak ezek a tetkók kinézni később? Vagy az smafu? Hölgyek, lányok, nem lehet visszacsinálni. Vagyis maradéktalanul semmiképp.

Kicsit fentebb bő lére eresztettem, mitől volt számomra varázsos, a rejtett, a sejtett, az elrejtett szépség. Ettől volt izgalmas, ez okozott hatalmas vágyat, és semmiképp sem az, ami most ömlik lépten-nyomon minden érzékembe. Gyönyörű nők, mellek, combok, nemi szervek orrvérzésig. Persze-persze, ne nézz oda, ha nem tetszik. Dehogyisnem, csak… valami elromlott. Már nem tudok  álmodni, mert elvettétek tőlem.