A világvége margójára

Amikor ezt a cikket írom, december 22. van, és láss csodát, még mindig életben vagyunk. Nem pusztított el minket egy erre tévedt kisbolygó, nem léptünk át a Null-síkba, és a földönkívüliek sem jöttek el, hogy leigázzanak minket. Ám 2012. december 21. sokáig emlékezetes marad, mert ekkora világvége hisztéria ritkán volt a történelemben.

Bár számos hivatalos forrás próbálta meggyőzni az embereket, hogy a maja naptár vége nem egyenlő a világvégével, mégis nagyon sokan ezt komolyan vették. Bár Magyarországnak, most kivételesen jól jött, hogy szkepticizmussal vagy éppen komolytalanul kezelte a helyzetet – bár már nekem is elegem volt, hogy a facebook tele van ezzel –, de például Amerikában egy felmérés szerint a lakosság 15%-a meg volt győződve arról, hogy eljön a végítélet.

Nos, kétségtelen, hogy egyszer el fog jönni a világvége, mert mint tudjuk: semmi sem tart örökké, de ezt a maja naptár végéhez kötni, csak az elvakult világvége hívőknek volt érdemes. Hányszor jött már el elvileg az apokalipszis? Számos dátumot felsoroltak már, de soha nem történt semmi. A Föld törékenyebb, mint hinnénk, számos módon elpusztulhat rajta az élet, de ha állandóan ezen rágódnánk, hogy milyen sebezhetőek vagyunk, akkor egyáltalán érdemes lenne élni?!

Én nem is azokra az emberekre vagyok dühös, akik ezt bekajálták és felkészültek a legrosszabbra. Hanem azokra, akik hasznot húztak belőle, akik hamis próféciákat hirdettek, és rémtörténeteket, összeesküvés elméleteket találtak ki, amiket el is terjesztettek, ezzel sok-sok fölösleges dolgot kiváltva az emberekből. Leginkább a hisztériát.

Talán a Null-sík volt az egyik olyan, hogy egy pillanatig lehet hittem is benne, amikor először olvastam róla. Belegondolva egy jól kidolgozott átverés volt, mert van valóság alapja: mi mindent elhallgatnak előlünk a kormányok, mi mindenről nem tudhattunk, és valahol jogos, hogy nem kürtölik világgá, hogy xy nap vagy hónap múlva itt a vég, mert gondoljunk csak bele, hogy mi történne: leállna a termelés, kitörne az anarchizmus. Az emberiség meg teljes züllöttségben töltse utolsó napjait? Érdekes lenne.

Viszont, aki kicsit is kétkedett ebben az egészben, vagy kutakodott a témában, hamarosan rájött, hogy az ijesztő írás egy hatalmas marhaság. Az a baj, hogy sokakban nincs meg a kellő kétkedés, és kanyar nélkül bekajálják az ilyen hülyeségeket. Sőt, hallottam olyanokat, hogy valaki több hónapra bespájzolt, vagy zálogba adta a lakását, hogy az „utolsó” napjait luxusban élhesse le… Ilyenkor nagyon dühös tudok lenni, hogy pár ember mekkora hisztit tudott generálni, és ha vissza tudnánk menni az időben és elmondani ezt a történetet a majáknak, azok biztos a hasukat fogva röhögnének. Az ilyen hamis prófétákat kéne megbüntetni, dehát az ilyeneket sosem kérik számon… Pedig ezek a futóbolondok, sokszor szektákon keresztül, nem egy embert taszítanak hamis tanításaikkal az öngyilkosságba.

A világvége váróknak csak egy kérdést tennék föl: nem gondolják, hogy ha tényleg most jött volna el a vég, akkor annak lettek volna bizonyos előjelei? És most nem a piramis csúcsán összeálló, jól photoshoppolt „három bolygó” jelenségre gondolok. Ha egy kisbolygó tartana a Föld felé, akkor az láthatóan feltűnne az égen. És amit több millió ember lát, azt semmilyen összeesküvés elmélettel nem lehet megakadályozni, hogy nyilvánosságra kerüljön. Ha a kormányok tudták volna a világvégét, akkor nem lettek volna ezeknek már nyilvánvaló jelei? Mert szerintem minden ment az élet normális kerékvágásában, és kétlem, hogy ezt minden ország tudta volna tettetni, ha tudja, hogy közeleg a vég.

Szóval a világvége elmaradt, de nem kell aggódni, mert az armageddon hívők nemsoká úgyis kirukkolnak egy újabb apokalipszis dátummal. Addig is ennek a hisztinek hála az Istennek vége, mert valljuk be: már nagyon unalmas volt. Viszont hogy egyszer bekövetkezzen a világvége, az nagyon is valós dolog, de érzésem szerint azt sem jóslat, sem naptár nem tudja nekünk megmondani előre, és csak bízhatunk benne, hogy ez több millió év múlva következik be, és nem a mi életünkben, mondjuk egy atomháború formájában.