Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés 2011 április 18-án, 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el.
Az alkotmány a többi jogszabály és jogi norma felett elhelyezkedő jogforrás, más szóval a nép önrendelkezésének kifejeződése. Az alaptörvénnyel ellentétben nem állhat más jogszabály, ezért az Alkotmánybíróság őrködik felette. Az alkotmányokban rendelkeznek az államról, az állami szervekről és ezek hatásköreiről , az állam és a jogalanyai közti kapcsolat szabályozásáról, az állampolgárok és az állam közti kapcsolatokról…Az alaptörvényben kerül meghatározásra a társadalmi norma és annak fejlődési iránya, hogy mi a helyes és mi helytelen, mi rossz és mi jó. Magyarországon az alkotmányokat kivétel nélkül mindig a politikusok fogalmazták meg és képviselők fogadták el. Az alaptörvény eszmei és ideológiai alapjául szolgáló a nemzeti hitvallásnak egy olyan megingathatatlan igazságoknak tartott gondolatok halmazából kéne felépülnie, amely az állampolgárok számára elfogadható mintaként szolgálhat.
Nemzeti hitvallás:
„MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:”
Ez a megfogalmazás kirekeszti az állampolgári társadalmat, mert államalapítóként 262 igennel szavazó képviselőre tekint. Ezek a képviselők elfogadtak az alaptörvényt, döntésük értelmében: 2012 január 1-én a korábbi alkotmány helyébe léptetettek egy diktátumot. E diktátum tiszteleg államalapító és az azt alakító őseinknek, a magyar alkotmányos kultúránk évezreden átívelő formálódásának- és a nemzet egységének szimbólumaként tekint a Szent Koronára. Ez a korona valójában egy zsarnoki rendszer szimbóluma, melynek égisze alatt a hatalom gyakorlása az egyház szuverenitására épült. Az aktuális uralkodó az egyházon keresztül kapta az Istentől származó hatalom gyakorlására azt a jogot, ami rajta keresztül tovább származódott a nemesekhez. A politika ezekben az időkben az egyház és a király, valamint a nemesek közti konfliktusok kiegyensúlyozásának eszköze volt. A politikára azért volt szükség, mert a nemesek vagyonért és birtokért, a még több hatalom reményében egymással feloldhatatlannak tűnő ellentétekben álltak. Az uralkodóknak is volt okuk félteni a trónjukat. Amikor pedig a szabadság ébren elfeledett álmától megrészegült parasztok fellázadtak a társadalom akkori elitjei ellen, ez utóbbiak bárkivel összefogtak, hogy megrendszabályozzák a népet. Az egész alkotmányos kultúránk nagyobb része gyakorlatilag arról szól, hogy a nép egy természetszerűen keresztény-konzervatív része döntött az össztársadalom sorsának alakulásáról.
A felvilágosodás után megváltozott a tekintélyelvű uralmi rendszer, hierarchikus sorrendjének a csúcsára nemesek kerültek. Ezekben az időkben időkben már úgy gondolták, hogy az egyház, és az Isteni hatalmat gyakorló király már nincsenek beszélőviszonyban a hatalom forrásával. Úgy tartották, hogy Isten közvetlenül az általa teremtett embereken keresztül gyakorolja a hatalmát. A nép természetszerű kulturális struktúrájából fakadó tekintélyelvűségének köszönhetően, a hatalom gyakorlása a társadalmi elitre öröklődött tovább. A tekintélyuralmi elvekkel átitatott rendszerek természetükből fakadóan nem demokráciabarát felépítésűek. A nemzeti hitvallás szellemisége keresztény-konzervatív jellegű, megfogalmazását pedig tekintélyelv itatja át, ezáltal centrális politikai erőteret hoz létre. Ebben a társadalmat alapjaiban meghatározó uralkodói erőtérben találhatóak azok, akik tele korlátozó ideológiákkal a társadalmi normák és az információk feletti uralkodás fanatikusai, akik csak tengernyi korlátok közé szorítva érzik magukat biztonságban. Tehát, a nemzeti hitvallás értelmében: a 2011 december 31-ig hatályos alkotmány helyébe lépő alaptörvény megfogalmazói, a magyar nemzet tagjai kinyilvánítják akaratukat, melynek 262 képviselő a döntésével alárendelte a nemzet egészét.
Az évezreden át formálódó alkotmányos kultúránk jogfolytonosságát megszakító fordulat!Nemzeti hitvallás:
„Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.”
Magyarország 1989-ben a rendszerváltás keretein belül, forradalom nélkül, az évezreden át alakuló alkotmányos rend jogfolytonosságát megőrizve ment keresztül az alkotmányos fordulaton. Eredményeképp a Magyar Népköztársaság alkotmányából a Magyar Köztársaság polgári alkotmánya lett, melyben a felvilágosodás elveit továbbkövetkeztetve épült fel a népszuverenitás eszméje, ami a nép független önrendélkési szabadságának ideológiáihoz teremtette meg a reális alapokat. Ezáltal az állam alapjaiul szolgáló alkotmány eszmeiségét és ideológiát a nép szabadon megválaszthatja, azaz dönthet a társadalmi normákat és annak fejlődési irányait illetően. A nép szuverenitását és önrendelkezési szabadságát, választott képviselőin keresztül és közvetlen gyakorolhatta. A magyar nép elkezdhette a modern demokráciákhoz való integrálódását.
„Negyven évig minden szót beléjük fojtottak… Negyven évig altatták az értelmüket, és most, elhalt értelemmel, hogyan lehetnének szabadok? Mégis bevették, hogy azok, a választásban is.” -Vavyan Fable
1989-ben a demokrácia kiteljesedéséhez nem voltak adottak az ideológiai alapok. A demokráciával csak egy vázat kaptunk, amelyre a társadalom tagjainak közösen kell felépíteniük a házat. Ezért polgári köztársaság alkotmányát ideiglenesnek szánták, és emiatt nem írtak ki külön népszavazást róla. Úgy gondolták, majd a szabad demokratikus választásokon mandátumhoz jutott képviselők 2/3-os többséggel fogalmazzák meg az állandó alkotmányt. A ’49-es népköztársaság alkotmányával jogfolytonos 2011 december 31-ig hatályos- az európai, intézményesült viszonyokkal harmonizáló alkotmányunk vívmányait egy tollvonással semmisítették meg. Magyarország Alaptörvénye, a ’49-es zsarnoki uralom alapjául szolgáló népköztársaság alkotmányának érvénytelenítésével a ’89-es polgári köztársaság alkotmányával is megszakította alkotmányos jogfolytonosságát. Mert ez utóbbi deklaráltan jogfolytonos volt a ’49-es alkotmánnyal.Ebből logikusan következik, hogy a 2012 január 1-től hatályos zsarnoki rendszer alapjául szolgáló alaptörvénnyel egy új állam látta meg a napvilágot. Új demokratikus berendezkedésű állam csak népszavazással bezáróslagosan hozható létre, mert a terület, a lakosság és az önálló kormányzati hatalom együttes megléte konstituálja az államiságot.
***
