Érzelmek elmélete

Az érzelemelméletet Silvan S. Tomkins alkotta meg.

Tomkins pszichológus, személyiség-teoretikus, személyiségfejlesztő volt. Munkásságát őrzi a Silvan S. Tomkins Intézet, melynek alapítója egy gyakorló pszichiáter, David Nathanson.

Tomkins többek között kiemelt figyelmet fordított az érzelmek szabad kifejezésének. Állítása szerint úgy hat, mind egy varázsige. De vajon mitől működik nagyon jól?

Azért hatékony, mert az érzelmek szabad kifejezése minimálisra csökkenti a negatív érzelmeket, és fokozza a pozitív érzelmek megjelenését.

Tomkins kilenc alapvető affektust azonosított személyeknél, majd megállapította, hogy az affektusok minden egyes embernél megtalálhatók. A 9 affektusból 6 negatív, 2 pozitív és 1 semleges érzelem.

A hat negatív érzelem:

– szégyen – megszégyenülés

– aggodalom – szorongás

– undor

– félelem – rémület

– harag – düh

– kellemetlen szagok keltette averzió

 

A két pozitív érzelem:

– érdeklődés – izgalom

– öröm – boldogság

 

Az egy semleges érzelem:

meglepetés – ijedtség

 

Az affektusok kötőjeles kifejezéspárjai érzékeltetik a folytonosságot, átmenetet az adott érzelem legkevésbé és leginkább intenzív kifejeződése között.

Tomkins megállapította, hogy a kilenc affektust minden ember örökli. Ha ezeket teljességében megakarjuk tapasztalni, akkor legtisztább formája a kisbabák, kisgyermekek arcán látható.

Az affektusok nélkülözhetetlenek a kisbaba túléléséhez, nevezetesen averzióval reagál arra, ha valami büdös, és ez visszatartja attól, hogy olyat egyen, ami veszélyes lehet az életére.

A félelem – rémület a felismert veszélyre adott reakciója. A kisbaba haragja -dühe az érzékelt esetleges támadásra készíti fel őt. Az érdeklődés – izgalom a szükséges ismeretek megszerzésére ösztönzi. Ha tetszik neki a megszerzett új ismeret valamelyike, akkor láthatod kis arcán az öröm és boldogság legszebb, legőszintébb jeleit.

Mire felnőtté válunk, megtanuljuk, hogyan befolyásoljuk arckifejezésünket, ha valódi érzelmeinket leplezni kívánjuk.  Az affektusra válaszként adott reakcióinkat a tapasztalataink megváltoztathatják. Ez az emóció.

Az emóciók személyenként és kultúránként eltérőek, nagyon változóak. Az emóció tehát nem más, mint az élettapasztalat által befolyásolt affektus.

Családban tipikusan megfigyelhető a természetes átmenet a negatív érzelmektől a szabad érzelemkifejezés által előmozdított pozitív érzelmek felé.

Az emberek jól felismerik egymás arcán az érzelmeket és általában hasonlóan reagálnak. Ez az affektív rezonancia vagy empátia.

Amikor empatikusak vagyunk, figyelünk embertársainkra, ún. érzelmi utazáson veszünk részt.

Az empatikus hozzáállásra nagy szükségünk van a mai világban. Az empátia a lélek gyógyítás kulcsa.

Figyelj Te is másokra, ha azt szeretnéd, hogy Rád is figyeljenek.