Gyereknevelés másképp: Végjáték [Kritika]

A cikk olvasási ideje kb. 5 perc

Jó ideje készülnek már filmek egy-egy könyv történetének alapján. De az utóbbi években, mintha ezek száma megsokszorozódott volna. Nem csak olyan műveket adaptálnak a filmkészítők, aminek a nevét, ha kimondjuk a Föld bármely szegletén, bárki ismerni foglya azt. Kevésbé ismert, de attól még szintén sikeres regényeket is szokás megfilmesítenie a hollywoodi álomgyárnak. A 2013-as Végjáték című sci-fi is egy ilyen adaptáció.

Ez a film elsősorban az alap sztoritól és látványtól lesz érdekes. Az előbbiért természetesen a könyv felel. De én nem kívánom a filmet azzal összehasonlítani, hiszen beláthatjuk, hogy az e fajta elemzés, elmélkedés, vitatkozás csak szópocsékolás. Aki kicsit is jártas az irodalomban és a filmnézésben az tudja, hogy a kettő teljesen más műfaj és egy adaptációnál is vannak műfaji megkötések és így egy értelmű, hogy lesznek eltérések a kettő közt. De ettől még egy regényt lehet jól és rosszul adaptálni a filmvászonra; Függetlenül attól, hogy menyire adja az vissza a könyv sztoriját, hangulatát. E mezsgye alapján vizsgálódok én is a Végjáték esetében.

Ahogy említettem a sztori magával ragadó és kicsit szokatlan is. A történet érdekessége, hogy gyerekek lesznek a főszereplők egy az emberiség és egy földönkívüli faj a Hangyok közötti háborúban. Főhősünk is egy gyerek. Sok remek film bukott már meg azon, hogy rosszul megválasztott gyerekekkel játszatták azokat, vagy már pusztán azért, mert gyerekek szerepelnek benne. De jelen esetben ez a mozi előnyére válik, ugyanis a történet szerint a nem túl távoli jövőben vagyunk, ahol ötven évvel ezelőtt a Hangyok támadást indítottak a Föld ellen, amit épphogy csak visszavertek az emberek. Azóta készülődés folyik a háborúra. Az emberiség úgy készül erre, hogy gyerekeket már a születésük óta a háborúra nevelnek. De nem katonákat képeznek belőlük, hanem az ideális parancsnokot keresik közülük, akik majd a végső csatában legyőzheti a Hangyokat. Nagyon érdekes, ahogy mindezt véghez viszik, háborús számítógépes játékokkal játszatják őket, stb. Tehát a film egy erkölcsi kérdésekkel tűzdelt történeten vezeti végig a nézőt. Nem a háborúzás a lényeg itt, hanem bemutatása annak, hogy hogyan lehet gyerekekből háborús hősöket nevelni. Ennek problémáira, előnyéjeire világít rá a film. Ettől lesz szokatlan és egyben élvezetes hangvételű ez az alkotás. De ez kicsit háttérbe szorul, mert ez még is csak egy sci-fi, amiben azért a látvány a lényeg.

enders-game-tv

A látvány lenyűgöző, tényleg olyan, ami kell egy ilyen filmbe. De nem csak, hogy lenyűgöző, hanem egyedi is. Igaz a tipikus sci-fi elemekkel él ez a mű, de még is megvan benne az egyediség. Itt elsősorban az űrbázis kinézetére gondolok, ahol a gyerekek kiképzése zajlik. Ez az egyedi töltet valószínűleg annak köszönhető, hogy itt gyerekek laknak, őket képzik ki. Tehát egyben ez egy „iskola és gyerekotthon” is, nem csak egy űrbázis. Ez látszik a bázis megjelenésén, annak berendezésén, színein. De persze az akció jelenetek is látványosak, igaz ebből nincs túl sok, de nem is ez a lényege ennek a filmnek, ahogy már említettem. De a kevés akcióval is meglehetünk elégedve, mert igazán jóra sikerültek.

enders-game-screen-18

Ahogy említettem a gyerekszínészeken is sok múlik, szerencsére itt mindenki fantasztikusan játssza szerepét. Főhősünket, Ender-t Asa Butterfield játssza, igen meggyőző színészi játékkal. A többi gyerek csak mellékszereplő, de ők is odateszik magukat. Szerencsére itt nem csempésznek semmilyen gyerekszerelmet vagy bármilyen romantikus szálat a filmbe a készítők. Ami nálam plusz pont, mert a történetből kiindulva ez így életszerűbb és persze kevésbé klisés a film. Abigail Breslin-t azért még kiemelném a gyerekek közül, ő játssza Valentine-t, Ender nővérét, aki szintén fontos szerepet tölt be. De azért neves felnőtt színészek is jelen vannak e sci-fiben. Harrison Ford a Végjáték másik nagy főszereplője Butterfield mellett. Ő alakítja Graff ezredest, aki az ifjú hősünket pátyolgatja a kiképzés alatt és ő hisz abban, hogy Ender lesz a kiválasztott. Harrison Fordnak irtó jól áll ez a szerep, többet nem is tudok mondani róla. Ben Kingsley is feltűnik a moziban, egy kisebb szerepben, mint egy legenda, akiről sokat beszélnek, aki megmentette az emberiséget annál a bizonyos Föld elleni támadásnál. Vele is meglehetünk elégedve, de sokat nem szerepel e műben. Viola Davis is szintén egy mellékszerepben, aki Graff ezredes jobb keze Gwen Anderson szerepében.

enders-game-3

Igaz végig dicsértem a Végjáték című sci-fit, de ettől még nem egy kiemelkedő alkotás. Szép, hogy erkölcsi probléma mentén építkezik, de ez nincs elég jó kifejtve a filmben, csak felszínesen. Ami igen nagy probléma, mert sokkal ütősebb sci-fi is lehetett volna ez a film, azzal, hogy még erkölcsösebbé, drámaivá teszik. Inkább a látványra helyeződött a hangsúly, ami tényleg jó, de sajnos manapság ez már nem feltétlenül húzó erő. Rengeteg nagyon látványos film van mostanság és nehéz versenyben maradni pusztán agyon CGI-zett filmmel, kell bele valami plusz is. De ettől függetlenül egy egyszeri megtekintésre tökéletes a Végjáték, egy könnyű délutáni kikapcsolódásnak tökéletes.

About E.T.

A Debreceni Egyetem Szabad Bölcsészet szakának Filmtörténet és filmelmélet szakirányán végeztem. Továbbá a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen szereztem Sajtótechnikus végzettségemet. Tanulmányaimból fakadóan a filmek világa és a filmkritika írás különösen érdekel. A filmek területén kiváltságos érdeklődési területem nincs, minden érdekel, ami filmmel kapcsolatos.

Check Also

Nyári olvasmányok 1000 forint alatt

Öt szórakoztató történet magyar íróktól, amit a kütyüdre töltve bármikor magaddal vihetsz a nyaralásra, és …