Főzős reality, avagy kis celebhatározó

Az a nagy büdös helyzet, hogy én imádom ezeket a celebecskés gasztrorealityket. Nem csak azért mert viccesek, vagy jó nézni, ahogy összeeresztenek pár teljesen különböző sztárt, vagy egy-két jó recept miatt, hanem mert itt ütközik ki igazán, hogy miként viselkednek a hírességek a hétköznapokban. Vannak óriási meglepetések, csalódások, félreismerések és életre való megutálások. Az ételek és azok elfogyasztása csak egy egészen pici szeletkéje az ilyen műsoroknak.

Főleg két műsorról fogok regélni. Habár vannak ezek a kevésbé ismert kajálós-dumálós műsorok, mint az A’la carte, vagy a Borvacsora, inkább a népszerűbb,  kereskedelmi csatornákon futókra fókuszálok. Egészen pontosan a Hal a tortánra és a Vacsoracsatára. Mit ad Isten, mind a kettőt 2008. márciusa óta vetítik. A műsor alapkoncepciója, hogy fognak öt hírességet, akik hétfőtől péntekig egyesével megvendégelik a másik négyet. Pontoznak, pénteken pedig győztest hirdetnek. Ennyi!

Habár a reality a Hal a tortán esetében olykor kissé csalóka, mert régebben rengeteg műbalhét leszerveztek az ilyenekben, főleg azokkal, akik kaphatók voltak rá, mint például Damu Roland, Terry Black, Nagy Feró és így tovább. Furcsa, mert általában az RTL Klub szokott ilyen eszközökhöz nyúlni, és habár a címadás náluk a fantáziátlanabb (Vacsoracsata, óriási!), náluk nem volt még példa botrányra. De mindkettőnél megvan az az elem, mikor valaki bemegy például a kedvenc henteséhez, a hentes köszönti, mint aki rég nem látta az adott celebet úgy, hogy az operatőr már a hentespult mögött van. De ez legyen a legkevesebb.

Rengeteg híresség van, akiről kialakul bennünk valami kép az alapján amit műsorokban látunk róluk. Ez némely esetben nincs másképp ezekben a műsorokban sem. Ott van például Szandi, aki ugyanolyan hebrencs és pörgős, mint ahogy megismertük. Vagy az ellenpélda, az ország egója, Hajdú Péter ugyanakkora paraszt, mint általában. Kasza Tibi is nagy marharépa, Harsányi Levente, Kovács Áron vagy Nacsa Olivér ugyanolyan vicces és még lehetne őket AZtánsorolni. Ők azok akik ugyanazt mutatják, mint amit az előre megírt, jól összerakott műsorokban magukról mutatnak.

De vannak, akik például nagyon kellemes meglepetést okoztak. A legnagyobb talán Ganxsta volt. Habár ő is egy hülyenemnormális, de azokban a műsorokban, amikben ő főzött, általában ő volt a legnormálisabb, és a legjózaneszűbb (amennyiben ez egy létező szó). Vagy ott van Majka, ő róla is azt hinné az ember, hogy valami bunkó, és Döglégy Zoleehoz hasonlóan, totál normális fazon. Még Dopemanről is azt kell mondjam, hogy jól viseli magát ilyen helyzetekben, mikor épp nem uszító szövegeket kántál, de ez nem a politizálás ideje.

Aztán ott van az átmeneti osztály, akik aranyosak, de rettenetesen válogatósak, biokaját esznek meg cukormentes cukrot, tönkölylisztet, magot, csírát, vagy csak simán vegetáriánusok és nyavíkolnak, ahelyett, hogy udvariasan visszautasítják a kaját. Akiknek allergiájuk van vagy cukorbetegek azokra nyilván nem vonatkozik. De az Isten szerelmére, ha nem hajlandó tésztát enni valaki, vagy sír a szája, mert van benne egy kanál cukor, akkor miért vállalja el a műsort, vagy nem tudná csak úgy megenni egyszer egy héten? Rubint Réka sem hajlandó cukorra se nézni, pedig úgy néz ki, mint egy versenyagár. Az ilyenekre szokta mondani keresztapám, hogy „az Isten megb****a őket, kiskorukban meg a tyúksz*rt ették a földről!”.

És persze ott van a legnagyobb réteg, akikben óriásit csalódik az ember. Akik jópofiznak az egyéb tévéműsorokban, a való életükben meg igazi büdösbunkók, vagy akkora az arcuk, hogy be se férnek a liftbe. Aztán ott vannak a színészek, főleg az ötven feletti korosztály. Nem akarom bántani őket, de ha egyszer összezárják őket egy asztalhoz, akkor ahogy Bochkor Gábor mondta: „sütkéreznek önnön gyönyörűségükben”. Tisztelet a kivételnek! De nem csak a színészek, bárki, néha olyan, akiről nem is gondolnánk. Akiket így utáltam meg: Rába Tímea, Debreczeni Zita, Bódi Sylvi, Bangó Margit, Bangó Margit lánya, Zámbó Árpád, Soma, Damu Roland, Fekete László… most több nem jut eszembe, de vannak még szép számmal.

Egy szó, mint száz, az ilyen műsorokból néha az derül ki legkevésbé, hogy a híres vendéglátó hogy főz. Tanulságos kis műsorok ezek, érdemes néha egyet-egyet megkukkolni.