Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
A világ 7 ókori csodája közül már csak ez a piramisrendszer maradt fent. A többi földrengések, háborúk vagy egyszerűen az idő semmisítették meg (Szemirámisz függőkertje, epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi Kolosszus és az alexandriai világítótorony).
A gízai piramisok néven három piramist értünk melyek Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz fáraók számára épült. Az építményekhez ezen kívül tartoznak különböző halotti kultuszt idéző piramisok, templomok, sírok,mely a környező területet halotti várossá emelte. A három legnagyobb piramist Kr. e. 2600 és 2500 között építették. A gízai piramisok közül Kheopsz piramisa az ókori világ Hét Csodájának az egyike.
A hatalmas piramis megépítése mai szemmel hihetetlennek tűnik. Ebből adódóan rengeteg elmélet született, a vélemények megoszlanak.Ezen csoportokat nagyjából négy felé választhatjuk.Az első csoport magyarázatai bizarr sok szempontból is,de mind egyezik abban, hogy ezt nem emberi kéz alkotta. A racionalitás talaján maradók a másik három halmazba tartoznak. Véleményeik nagyjából megegyeznek, hisz csodálatosnak tartják a tudást, a mérhetetlen intelligenciát. Nézeteik szerint az akkori építmény tervező(i) elképesztő ismeretek birtokában voltak, hisz a csillagászat mellet fellelhető a piramis tulajdonságaiban a matematika, a pontosság, hiszen a három piramis pontos mása az Orion csillagkép három csillagának és a sírkamrából kivezető nyílások is mind az Orionra, a Szíriuszra, az Alpha Draconisra és a Béta Draconisra mutatnak. A piramis alapja pontosan azonos magasságban van a tengerszint felett. Egyik sarka sincs magasabban, mint a másik,az eltérés maximum 1 cm. Az építmény oldalai az égtájakhoz igazodnak. És itt jönnek a véleménykülönbségek. Ahogy fent is írtam pár mondatban a közös tulajdonságokról, közülük van aki elfogadja az építés idejét és a piramis rendeltetését is, miszerint Kheopsz fáraó temetkezési helyéül szolgált. De mi van a többiekkel? Ők is elismerik a fentebb felsoroltakat, de nem értenek egyet abban, hogy sírként szolgált volna, hisz erre utaló nyomokat nem találtak, mindössze feltételezés, hogy Kheopsz fáraóhoz van köze. Így inkább-szerintük-tárolásra használhatták. Sőt az időben is jóval korábbra helyeznék, számukra túl tökéletes a piramis, de erre sincs bizonyíték.
Van viszont egy teljesen szokatlan szemlélet, miszerint létezik az úgynevezett piramis energia.Ez a nézőpont teljesen új oldalról mutatja be az egyiptomi kultúra ezen részét és nem mellesleg tudósok is bizonyították a tényt, miszerint a piramis alakjából, elhelyezkedéséből fakadóan energiát termel. Ettől az energiától a szövetek, sejtek nem úgy viselkednek, mint ahogy azt a fizika, kémia szabályai szerint megszoktuk, azaz egy piramisban található több ezer éves mag még mindig képes a fejlődésre, a repülőgép műszerei nem működnek a Nagy piramis felett és még sorolhatnám. (Ez utóbbi vélemény nem feltétlenül biztos, hogy a racionalitás talaján marad, de minden esetre semmiképp sem abba a csoportba sorolhatók, akik egy felső hatalomnak tudják be a megépítését.)
Tehát felmerül a kérdés, hogy miben higgyünk A piramis energiát (vagy élet energiát) vajon tudatosan hozták létre? Ha igen mi célból? A növények tartósítására (tároló funkciója esetén), esetleg energia termelésre, vagy a fáraó „életben tartása” miatt?
