Keleti nyitás…

A cikk olvasási ideje kb. 5 perc

Az Orbán-kormány 2010-ben nagyratörő tervekkel, gazdasági szabadságharcról vizionálva vette át a kormányzást. A nyugati „gyarmatosítók” kiebrudalásáról álmodozva, a keleti nyitásként megfogalmazódott külgazdasági stratégiára építve, az európai adósságválságot kihasználvaOrbán tőke el- és átcsatolási szándékkal tudatosan megtervezte konfliktusait az Európai Unióval. Mindezt azért, hogy a fékek-ellensúlyok kiiktatásával vagy uralma alá vonásával kiépíthessen egy politikailag autokratikus-, gazdaságilag pedig államkapitalista rendszert. Egy ilyen rendszer, a Fidesz politikája azoknak az érdekeknek kedvez, melyek arra jöttek létre, hogy a GDP-ből a lehető legnagyobb szeletet megszerezhessék és birtokolhassák. A nagyra nőtt párthoz dörgölőzve könnyen lehet állami és uniós forrásokhoz jutni. Ennek a zsarnoki rendszernek az alapja Magyarország Alaptörvénye.

Az állami metamorfózisra tett kísérlet politikai folyamatainak, a pénzügyi és gazdasági bizonytalanság kialakulásának, a jogbiztonság elvesztésének természetszerű következménye a befektetői bizalom elvesztése is. A nyugati világ ellen folytatott nagy gazdasági szabadságharc alapjait a nemzeti tőke természetszerű eszmerendszereinek alapjaiból sarjadó ideológusai szolgáltatják. Ugyanezek az ideológusok adják a Fidesz és a tőle jobbra állók, például a Jobbik ideológiáit is. Paranoid zavarokkal élő tömegmanipulátoraik a pénzügyi-, gazdasági-, szociális és egyéb válságok hatására paranoid reakciókat mutató társadalmi rétegekben népszerűek. Magyarország önfenntartásra képtelen ország, ezért rá van kényszerülve a nemzetközi tőkeáramláshoz való kapcsolódásra. Az európai adósságválság miatt a magyar áruexportőröknek, tőkeimportőröknek új, általuk eddig még kiaknázatlan területekre kell orientálódniuk.  Például Kazahsztánba, ahol tavaly december 16-án zavargások törtek ki, amit a kazah állam rendfenntartó szervei éleslőszerrel, brutális erőszakkal fojtottak el. A nép megrendszabályozásának véres eseményeit követően a kazah államfő szükségállapotot, kijárási tilalmat rendelt el. Pár hónap múltán Orbán Viktort a Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel folytatott tárgyalására 70 fős üzleti típusú delegáció kísérte el, mely a mezőgazdasági, élelmiszerfeldolgozó technológiák, az élelmiszer kis- és nagykereskedelem, az olajipar, energetika stb. területeit képviselte a tárgyalásokon. A tárgyalás eredményeképp a kazah-magyar kapcsolat kérdéseit rendezték.

„Nagy figyelmet szentelünk a népeinket összekötő történelmi és kulturális kapcsolatoknak. Lenyűgöz Kazahsztán fővárosa. Ez a város (Asztana) azt szimbolizálja, hogy az emberiség fejlődésének új szakaszába lépett. Most, amikor a világ nagy része válságban van, az Önök országa tovább halad előre” – jelentette ki a magyar miniszterelnök.

A keleti nyitás következő állomása Azerbajdzsán, melytől az azeri-magyar gazdasági kapcsolatok rendezését várják. Gazdasági térnyerés kedvezőbb alakulásának érdekében Ramil Safarovot a vonatkozó nemzetközi jogi normák szabályainak megfelelve adta át a magyar kormány Azerbajdzsánnak. Az azeri nagykövet, Vilajat Gulijev kijelentette: „A magyar hatóságok kedvessége és humanizmusa, amit az elítélt azeri állampolgárral szemben mutattak, minden területen fel fogja lendíteni a két ország és a két nép kapcsolatát”. Orbán baltával nyitott utat a 24,6%-ban magyar állami tulajdonú Mol és egyéb gazdasági szereplők érdekeinek érvényre kerüléséhez. A nem csekély botrányt kavaró lépésnek köszönhetően az október 8- 9-re tervezett magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság tárgyalásai pozitívabb irányba fordulnak.

„A kormány szemében az energiaipari együttműködés a magyar olajvállalaton keresztül ígér üzleti lehetőségeket.  A Mol egyrészt továbbra is részesedéssel bír a Nabucco gázvezetékprojektben, amely az azeri Sah Deniz gázmezőről is venne földgázt, másrészt összeállhat a Socar helyi olajcéggel és bevásárolhatja magát egy azeri kitermelési jogokkal rendelkező projekttársaságba, ahogy azt július végén tette Kazahsztárnban.
– Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár szerint Azerbajdzsán várja a magyar építőipari cégeket és tervezőirodákat, nagy perspektíva van a mezőgazdasági együttműködésben, ezen belül a baromfi- és marhatenyésztési technológiák és a vetőmagok exportjában. További lehetőségek nyílhatnak a buszgyártás és a víztisztítás terén működő magyar cégek előtt.  Az első kereskedőház, ami segítheti a magyar vállalatokat, Bakuban nyílik meg ősszel.”
napi gazdaság.

A magyar-azeri kapcsolatok rendezése megtörtént. A demokratikus berendezkedésű államok politikai és erkölcsi rendjéből Orbán Viktor szándékosan írta ki magát. A nyugati világ ellen folytatott szabadságharc eredményei: a tőkekivonás és a beruházások elmaradása miatt mélyülő recesszió, valamint a fokozatosan emelkedő infláció miatt Magyarország gazdasági helyzete stagflációba fordult. Ezt a helyzetet erősíti a monetáris tanács legutóbbi kamatvágása is.

About Tall Man

Check Also

Ipari beruházások húzzák az építőipart és a turizmust

A kritikus munkaerőhiány miatt akadoznak a lakásépítések Budapest, 2017. április 18. – Még mindig az …