Társadalombiztosítás 2013.

Társadalombiztosítás 2013.

Az egyéni járulékok 2013-ban nem változtak:

• Nyugdíjjárulék 10%
• Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5%
– 3% pénzbeli ellátások fedezetére
– 4% természetbeni ellátások fedezetére
– 1,5% munkaerőpiaci ellátások fedezetére
• Egészségbiztosítási járulék havi 6660 (napi 222) Ft. Ezt kell fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, valamint annak a belföldi természetes személynek, aki nem jogosult biztosításra. (a nyugdíjas magánszemély után, valamint a tanulók után az állam fizeti, de annak az összeg havi 5790,- Ft)

2013. január 1-től a járulékfizetési felső határ megszűnt.

Az a belföldi magánszemély, aki nem saját jogú nyugdíjas és nincs biztosítással járó jogviszonya, megállapodást köthet a nyugellátásra jogosító szolgálati idő jövedelem szerzése céljából. A járulék mértéke 34%, alapja bármilyen összeg lehet, de legalább a mindenkori minimálbér után meg kell fizetni. 2013. január 1-től a magánnyugdíjpénztár tagja is köthet ilyen megállapodás.

Szolgálati időt a fenti 34%-os járulékfizetési megállapodással megvásárolni is lehet.
Évet lehet vásárolni:
– a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejére. Ezt megteheti a tanulmányok folytatásának ideje alatt és ezen időpont után bármikor
– az öregségi nyugdíjhoz hiányzó legfeljebb 5 naptári év
Január 1-től a magánnyugdíjpénztár tagja is köthet megállapodást.

A bedolgozói jogviszonyt 2013. január 1-től munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony helyett munkaviszonnyá módosították.

Egészségügyi hozzájárulás

2013. január 1-től a béren kívüli juttatások után 10% EHO helyett 14% EHO-t kell fizetni.

2013. január 1-től az önkéntes kölcsönös pénztár által jóváírt támogatói adomány után is EHO-t kell fizetni. Mivel a pénztár nem minősül kifizetőnek, így az adót a magánszemély fizeti, melynek összege 27%.

2013. január 1-től a volt rokkantnyugdíjas vállalkozók (nyugdíj helyett rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül) után igénybe vehető kedvezmények de minimis támogatásnak minősül.

KATA és a TBJ.

A KATA alanya lehet:
– az egyéni vállalkozó
– az egyéni cég
– a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
– a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Főállású kisadózó aki a tárgyhónap egyetlen napján sem
– áll heti 36 órás munkaviszonyban (nem lehet összeszámolni a jogviszonyokat, a TBJ-nél igen!)
– minősül kiegészítő tevékenységűnek
– biztosított a közösségi jog alapján más államban
– részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban (régi rokkantsági nyugdíj)
– részesül új rokkantsági ellátásban

A főállású kisadózó után havi 50 ezer Ft tételes adót kell fizetni. A nem főállású kisadózó után havi 25 ezer Ft a tételes adó összege.
A fenti adó kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót, a társasági adót, az egészségügyi hozzájárulást, a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási – és munkaerőpiaci járulékot, az egészségügyi szolgáltatási járulékot, az 1/3-os táppénz hozzájárulást, a 13% korkedvezmény biztosítási járulékot.

A társadalombiztosítás szerint a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, minden ellátásra jogosult. A pénzellátások alapja havi 81.300,- Ft. Arra figyelni kell, hogy ezzel csak arányos szolgálati idő megszerzésére jogosult. A 365 nap szolgálati időre a 98 ezer Ft-os minimálbér jogosít.
A nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem), csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
A kkt., a bt. üzletvezetőjét a vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat kisadózóként be kell jelenteni. A kisadózóként be nem jelentett tag csak munkaviszonyban tevékenykedhet. A KATA hatálya alá bejelentkezett társaságnak egyetlen tagja sem lehet a Tbj. Szerinti társas vállalkozó.

Többes vállalkozói jogviszony KATA alatt
– egyéni vállalkozó és tag. Ha mindkét jogviszonyban bejelentkeztek a KATA alá, mind a két jogviszonyban meg kell fizetni az 50 ezer vagy 25 ezer Ft-ot.
– Tagsági viszony két társaságban. Ha mindkét jogviszonyban bejelentkeztek a KATA alá, mindkettőben 50 ezer vagy 25 ezer Ft fizetési kötelezettség van.

Többes vállalkozói jogviszonynál az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó maga választja ki, hogy melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat. A választását írásbeli nyilatkozatba kell foglalnia.
Az egyéni vállalkozó nyilatkozat hiányában mindig az egyéni vállalkozásban fizeti a járulékokat.

Vegyes jogviszony esetében (KATA-TBJ)

Abban az esetben, ha valaki egyidejűleg egyéni vállalkozó és tag, vagy két társaságban is tag, és csak az egyik jogviszonyban választják a KATA-t, akkor a másik jogviszony a Tbj. Hatálya alá tartozik.
Vagyis a KATA nem váltja ki a másik, nem KATA-s vállalkozásban fizetendő járulékfizetési kötelezettséget!!!!!!!!

Minimálbér

A TB minimálbér a tárgy hónap első napján érvényes alapbér kötelező legkisebb havi összege, 2013-ban 98.000 Ft
Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell érteni a minimálbér alatt, vagyis 2013-ban 114000 Ft-ot.