Azoknak a gazdasági társaságoknak, akik a számviteli törvény rendelkezései alapján beszámoló benyújtására kötelezettek, május 31-ig kellett letétbe helyezniük az éves gazdálkodásukat bemutató éves (egyszerűsített éves stb.) beszámolót.
A beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos jogkörébe tartozik. A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásakor a taggyűlés határozhat osztalék jóváhagyásról, természetesen az osztalékfizetési korlátok figyelembe vételével.
Az osztalékfizetésről a számviteli törvény 39. §. 3. pontja rendelkezik, mely így hangzik:
„A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.”
Amennyiben a taggyűlés az osztalék jóváhagyásáról dönt, a Gt. 131. §. 3. pontja további feladatokat ró a cég vezetésére. a cégvezető tisztségviselőjének nyilatkoznia kell, hogy az osztalék kifizetése nem veszélyezteti a vállalkozás biztonságos működését.
Ez a kötelezettség a betéti társaságokat, valamin közkereseti társaságokat nem érinti, a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozik. Részvénytársaság esetében csak akkor kell nyilatkozni, ha ezt az alapszabály kifejezetten előírja.

Ezt a nyilatkozatot fizetőképességi nyilatkozatnak hívjuk.
A törvény értelmében ezt a dokumentumot 30 napon belül, elektronikus formátumban, digitális aláírással ellátva kell a cégbíróság részére megküldeni. A bejelentés nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.
A nyilatkozatnak nincs kötött formája.
A nyilatkozat elmulasztása mellett kifizetett osztaléknál, illetve valótlan nyilatkozat megtétele esetén az okozott károkért a vezető tisztségviselő a rá vonatkozó általános rendelkezések szerint felel.
Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!