Valós Ouija történetek

Csak egy hobbi

Cindy csak 13 éves volt. Középső gyerek volt egy nagy, hithű katolikus családban. Három idősebb nővére volt, egy húga és egy öccse. Nyolcadikos korában egyik barátja átvitt hétvégére egy Ouija táblát, és azon a hétvégén Cindy és egyik idősebb nővére a táblával játszottak. Titokban csinálták, késő este, mert tudták, hogy a szüleik mennyire elítélnék a dolgot. Azon a hétvégén, a rejtélyes beszélő tábla elbűvölte Cindy-t, aki megszállottjává vált. Semmi másra nem tudott gondolni és hamarosan egy listányi kérdése lett, amit meg akart kérdezni a táblától. Cindy-nek minden nap volt egy órája egyedül, mielőtt az idősebb testvére hazatért volna a középiskolából. Így, hétfő délután, miután hazaért az iskolából óvatosan fellopakodott a szobájába, az ágyra tette a Ouija táblát és gyengéden ráhelyezte ujját a mutató tetejére. Tíz percnyi néma csendben ülés után, a mutató lágyan végigrázkódott a táblán. Azt betűzte, hogy „H-I” (szia). Cindy-nek elállt a lélegzete.

„Szia” – válaszolta. „Ki vagy?”

„J-A-K-E”.

A sokk végigfutott Cindy-n. Jake egy barátja volt, aki negyedikes korában elhunyt autóbalesetben.

„Jake, valóban te vagy az?” – Cindy felállt, a kezei remegtek az izgalomtól. A mutató gyorsan az „IGEN”-re siklott.

Az elkövetkezendő egy órában Cindy kommunikált „Jake-el”. Minden nap, iskola után Cindy felrohant a szobájába és beszélgetett Jake-el az életéről és a jövőjéről. De, egy pár nap után a beszélgetés sötétebb és dühösebb lett. A második hétre Cindy-nek volt egy olyan benyomása, hogy nem Jake-el beszél, hanem egy sötét és szörnyű csalóval. Végül, a második hét végére az entitás felfedte, hogy egy démon, és megfenyegette Cindy-t, hogy ha bárkinek is beszél a csevegéseikről, akkor meg fog halni. Azon a péntek estén, amikor Cindy nővére hazaérkezett a lányt a sarokban találta, amint összegömbölyödve sírt. Egy szanatóriumban eltöltött hétbe került, mire Cindy kilábalt az érzelmi sérülésekből, amit az „entitás” okozott számára, gyermekkora azon végzetes két hetében.

Nem rejtheted el a titkaidat a Ouija elől

Egy nyáron három középiskolás fiú egy Ouija táblát talált a szemetesben, egy helyi épület mellett. Tom, a legidősebb borzalmasan kegyetlen volt a legfiatalabb fiúval, Josh-al. Gyakran ütötte karon viccből Josh-t, de olyan erősen, hogy az megzúzódott. Máskor butának, vagy „retardáltnak” hívta Josh-t. A másik srác, Chris csendben tűrte az erőszakot. Titokban, Chris és John nem kedvelte Tom viselkedését, de tolerálták, mert nem voltak más barátaik.

Azon a nyáron a három fiú elvitte a táblát Tom házába, ahol a fiú a legtöbbször egyedül volt. Az apja állandóan dolgozott, az anyja pedig pár évvel korábban elhunyt. Ahogy a három fiú a nappali közepén ült, kezüket a mutatón tartva, húsz perc várakozás után megunták a dolgot. Mikor már készültek feladni, a mutató megmozdult. Végül azt betűzte, hogy „G-E-T-A-W-A-Y” (tűnj el).

„Tűnjek el? Itt lakom” – csattant fel Tom. A mutató fürgébben kezdett mozogni, egy végtelen jelent formázva.

„N-O-W!” (most)

„Hátborzongató. Kíváncsi vagyok mit jelent” – mondta Chris, Tomra és Josh-ra pillantva. Visszanézett a táblára.

„Hova kellene mennünk?” – kérdezte Chris.

„I-T-H-U-R-T-S…” (fáj…)

„Ez hülyeség” – mondta Tom. Ránézett Josh-ra és Chris-re. „Srácok, ti csináljátok… teszteljük le. Josh, engedd el!”

Josh elengedte a mutatót.

„Most kérdezz tőle egy kérdést, amire csak te tudod a választ” – utasította Tom.

Josh hirtelen megkérdezte „Ki az, aki folyamatosan megver engem?”

Tom utálatos pillantással nézett Josh-ra, de a mutató már gyorsan mozgásba lendült.

„A-S-K-T-O-M” (kérdezd Tomot) – válaszolta.

„Ez hülyeség” – mondta Tom.

„D-A-D” (apa) – betűzte a tábla.

„Micsoda?” – mondta Chris, a táblát bámulva. „Azt hiszem ez a kérdés Tomnak szól”. Felnézett Josh-ra és zavart pillantást váltottak.

„D-A-D” – betűzte újra. Tom légzése felgyorsult, az arca kipirult és gyöngyözni kezdett a homloka.

„D-A-D” – betűzte harmadjára is. Tom felugrott és sírva kiszaladt a szobából. Ez volt az első alkalom, hogy Josh és Chris valaha is látták, vagy hallották Tomot sírni. Csak pár nappal később tudták meg, hogy Tom apja rendszeresen verte a fiút. Valahogy, a Ouija tábla tudta Tom legféltettebb titkát.

Az egész város megőrül

A hírekben megjelent, egy város őrületbe esése 1920 márciusában. Egy kisvárosban, Dél-Kaliforniában a rendőrség letartóztatott hét embert, akik meztelenre vetkőztek és „őrült” módra kezdtek viselkedni, miután egy Ouija táblával foglalatoskodtak. A következő pár napban az őrület vírus módjára terjedt szét a városban. Egy rendőr csatlakozott a hisztériához, ledobta az egyenruháját és beszaladt egy helyi bankba, miközben hisztérikusan visított. Egy 15 éves lány meztelen és vad megjelenését a szellemekkel való hatékony kommunikációs képességének tulajdonította. Elszörnyedve a terjedő őrülettől a város képviselőtestülete egy teherautónyi mentális egészség specialistát hozatott, hogy megvizsgálják mind az 1200 lakost. Mialatt a szakemberek csoportos hisztériának nyilvánították az esetet, a városi tanács úgy döntött, hogy nem vállal kockázatot. A Ouija táblákat betiltották a város határain belül (birtoklását és értékesítését egyaránt).