A képzések adókötelezettsége

A cikk olvasási ideje kb. 6 perc

Az Szja törvény szabályai szerint eltérő adójogi megítélés alá esik az iskolarendszerű és a nem iskolai rendszerű (iskolarendszeren kívüli) képzés átvállalt költségének adókötelezettsége, ezért célszerű a képzések jellegének pontos elhatárolása. Áttekintjük a nyelvtanfolyamra vonatkozó adózási szabályokat is.

Bérügyintéző-11

A jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok között az Szja törvény kimondja a következőket: „Nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik” [Szja törvény 4. § (2a) bekezdés a) pont]. Ide sorolható tehát a munkáltató által biztosított olyan iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás költsége is, amely által megszerezhető ismeretanyag a munkavégzés, a tevékenység ellátása érdekében hasznosítható.

Tekintettel arra, hogy az Szja törvény szabályai szerint eltérő adójogi megítélés alá esik az iskolarendszerű és a nem iskolai rendszerű (iskolarendszeren kívüli) képzés átvállalt költségének adókötelezettsége, ezért célszerű a képzések jellegének pontos elhatárolása.

Iskolarendszeren kívüli képzés

Iskolarendszeren kívüli képzésnek az Szja törvény 3. § 88. pontja szerint az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.  Nem befolyásolja az adókötelezettség megítélését az a körülmény, hogy az ilyen képzésben elsajátított ismereteket a magánszemély más kifizetőnél végzett tevékenysége során, illetve az egyidejűleg vagy a jövőben folytatandó önálló tevékenységében is hasznosíthatja.

Nem keletkezik tehát adóköteles bevétele a magánszemélynek, ha a munkáltatója vagy – munkaviszonytól eltérő jogviszony esetén – a kifizető elküldi egy olyan továbbképzésre, ahol a munkakörével, feladatával kapcsolatos legújabb ismereteket szerezheti meg, vagy beiskolázzák egy tanfolyamra, ahol például egy új eljárást vagy egy új berendezés kezelését sajátíthatja el. Nem kell adókötelezettséggel számolni abban az esetben sem, ha a munkakör ellátásához szükséges ismeretek megszerzése érdekében a munkáltató egy nem iskolarendszerű OKJ-s tanfolyamon való részvétel lehetőségét biztosítja munkavállalójának.

Iskolarendszerű képzés

Az Szja törvény 71. § (6) bekezdés h) pontja határozza meg az iskolarendszerű képzés fogalmát. Eszerint iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Jellemzően ilyen a felsőoktatásról szóló törvény alapján a felsőoktatási intézményekben zajló alap- és mesterképzés, a doktori képzés, a közoktatásról szóló törvény alapján folyó középfokú képzés, valamint a szakképzésről szóló törvény alapján folyó iskolai szakképzés. Iskolai rendszerű szakképzésnek a közoktatás keretében – a közoktatási és a szakképzési törvény alapján – szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási intézményben folyó közép- vagy felsőfokú szakképzés minősül. Ilyen lehet például valamely OKJ-s szakképesítés megszerzése is, ha azt közoktatási vagy felsőoktatási intézmény szervezi, és a részvétel tanulói vagy hallgatói jogviszonyt eredményez. Ha azonban a képzés tanfolyami keretek között valósul meg, amely nem eredményez tanulói vagy hallgatói jogviszonyt, nem lehet szó iskolarendszerű képzésről. Az említett jogviszonyok fennállását az érvényes diákigazolvány bizonyítja.

Az Szja törvény 71. § (1) bekezdés g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből évente a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. A 71. § szerinti béren kívüli juttatást 16 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. A feltételeknek megfelelően, de az említett értékhatárt meghaladóan átvállalt összeg – az Szja tövény 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásként – szintén a munkáltatónál adóköteles juttatás, e juttatást azonban a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett már 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli [Szja törvény 70. § (4) bekezdés]. A kifizetőt terhelő adó- és egészségügyi hozzájrulás alapja a jövedelem 1,19-szerese mind a béren kívüli, mind az egyes meghatározott juttatások vonatkozásában.

Az iskolarendszerű képzésekkel kapcsolatban továbbra is figyelembe kell venni a korábbi átmeneti szabályokat. A 2011. január 1-jétől hatályos szabályozás ugyanis nem tartalmaz a képzéssel összefüggésben új átmeneti rendelkezést, ugyanakkor változatlanul hagyja a korábbi években történt módosításokhoz kapcsolódó átmeneti szabályok hatályát. Ezeket az átmeneti rendelkezéseket az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. § (14) bekezdése, illetve a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 206. § (1)-(4) bekezdései tartalmazzák.

Összefoglalva tehát: az iskolarendszerű képzés esetében a juttatás a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás, míg a nem iskolai rendszerű képzés költségeinek átvállalása révén a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén nem keletkezik a jövedelem megállapításánál figyelembe veendő bevétel.

Nyelvtanfolyam

Tekintettel arra, hogy a nyelvtanfolyam iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül, ezért amennyiben a munkavállaló munkaköri leírásában, munkaszerződésében szerepel, hogy a munkavégzés feltétele a nyelvtudás, úgy ebben az esetben a munkáltató által biztosított, vagy a munkáltató nevére szóló számla alapján térített nyelvtanfolyam a munkavállalónál nem keletkeztet bevételt.

https://www.onadozo.hu/hirek/a_kepzesek_adokotelezettsege

About Goldaccountant

Pósa Lívia vagyok, a Gold Accountant Könyvelő- és Bérszámfejtő Iroda vezetője. 1994. óta foglalkozom könyveléssel és bérszámfejtéssel, az irodám 1998-ban, tehát több, mint 15 éve alapítottam. Ez a mai gyorsan változó gazdasági környezetben, úgy vélem, kiemelkedő teljesítménynek számít. Ügyfeleink kis- és középvállalkozók, illetve egyéni vállalkozók. Büszke vagyok hűséges ügyfeleinkre, közülük többen is már a kezdetektől minket választottak és azóta is ragaszkodnak hozzánk. Könyvelő Irodánk a Vállalkozói Szemléletű Könyvelő Iroda licencével rendelkezik. Fontosnak tartjuk a vállalkozás küldetésének elősegítését, mindig készen állunk, hogy szaktudásunkkal és információval segítsünk a döntéselőkészítésben. Gondot fordítunk arra, hogy naprakész szakmai információkkal rendelkezzünk, lépést tartsunk a változásokkal, ismerjük az alkalmazható adózási, jogi megoldásokat. Érdemes a Könyvelési Kisokos Vállalkozóknak blogot nyomon követni, illetve, a legbennfentesebb infókért hírlevelünkre feliratkozni. Könyvelő irodánk felhívja a cégvezetés figyelmét a kedvező és takarékos adózási megoldásokra. Szolgáltatásainkat szakszerűen és gondosan, a jogszabályoknak megfelelően teljesítjük, saját eljárásunkkal nem tesszük ki az Ügyfelet jogsértések és határidő mulasztások következményeinek. Kellő diszkrécióval kezeljük a vállalkozás ügyeit.

Check Also

Ipari beruházások húzzák az építőipart és a turizmust

A kritikus munkaerőhiány miatt akadoznak a lakásépítések Budapest, 2017. április 18. – Még mindig az …