Koxi terem

Mivel igyekszem képben maradni a testkimunkálásal kapcsolatban, néha többek közt olvasgatom az általam nagyra tartott Drugs Bunny body.builder.hu oldalon vezetett fórumát, aminek a hangulatát úgy kell elképzelni, mintha gordon ramsay olvasóknak válaszolgatna olyan kérdésekre, hogy lehet-e sűrített paradicsommal, meg csirkedarálékból elkészíteni egy jó kis bolognait.

ekkor láttam, hogy valaki egy lifetilt nevű mozgalomról kérdezgette a főnököt, hogy arról úgy szakmailag mi a véleménye. a korábbi példánál maradva, ebből ugyanaz lett, mintha arról kérdezték volna az öreg skótot, hogy mi a véleménye a budai laciról, felvenné-e séfnek.

hogy a végén a felszólításnak eleget téve, a kérdező visszaöntötte-e a gényállományát a tulajdon anyjába, azt nem tudom, de a kérdés kapcsán kialakult módszertani csörte felhívta a figyelmemet arra, hogy a helyes életmód módszer kiválasztása és követése egyben – a szakma állásfoglalása szerint – annak az meghatározása is, hogy az illető degenerált üszkös geci-e, vagy sem.

helytelen életmódot folytató ember, és üszkös geci meg külön-külön és egyben is elég sok van már így is, úgyhogy gondoltam a kérdés nem tűr halasztást, és rögvest a terület csúcsához tartozó, a vázizomzatukkal versengő testépítő versenyzőket lestem meg, mint ahogy ha a baszással történő pénzkeresés kimaxolása lenne a kérdés, egyből a szakma messijéhez, szepesi nikoletthez fordulnék, rendes technokrata szellemiségű emberként.

tudtam, hogy a terembe délbe kell érkezni, amikor mindenki a legjobban ráér, akiket nem korlátoz semmilyen más egyéb elfoglaltság. rendesen megérkezni lefólizázott, szlovák vagy német rendszámú x6-ossal kell. ha villamossal mennénk, el se induljunk, mert azzal még a vidámparkba sem jutunk el, nem hogy ide. a koxi tornára az ajtón be kell érkezni, rendesen kell megjelenni, nem bemenni, főleg nem bemegetni, hanem úgy, hogy az is tudja, hogy most van a megjövésünk, aki épp háttal lábaz a teremben. nagyon fontos, és most mindenki vegyen elő egy lapot, és írja fel szépen: rövidnadrág, papucs, sokszínű kockás ing, meg lehessen látni, hogy tudjuk, hogy a csokicső nem egy néger köszönésfajta, plusz legyünk lekenve is rendesen. meg ami fontos, az a táska, de az nagyon. kis praktikus táskát hugodnak vegyél karácsonyra, a nagy sportáska, amire te most gondolsz, azt is felejtsed el, de nagyon gyorsan, mer amit én mondok, az az, amiben az indul a bakterházban a sanyi a lót hazavihette volna a patás a késéhez.  ezt a gecit a pultnál le kell baszni. üdvözölni kell mindenkit, fontos, mindenképpen szakítsunk időt egy kis puszizkodásra, puszillak danikám, mi van. kareszkám, csókollak, testvérem.

ha megvagyunk, táskába el kell kezdeni turogatni, azt kiszedni 4-5 vödör fehérjét: brutal muscle on, 100% whey protein, volumass 35, g-bomb, mondjuk ezek. ezeket akár lehet cserélgetni is másokkal, lacikám látom citrom-túrósod van, nem kell egy kókuszos-csoki? nem? karamell capuccino? mindegy akkor, lacikám, puszillak azér.

ekkor vegyük elő az elcsomizott csirke-rizsünket is, és a pultnál lévő mikróba melegítsük meg. együk meg, közben a terjengő szagokból találjuk ki, hogy a robi az előbb a csirke-rizsét milyen szósszal ehette meg. ilyenkor van mód egy kis beszélgetsére is, emlegessük a múltkori versenyt, ami bunda volt, mert az ernő nem volt eléggé leszáradva, és a melle sem volt jó, azt ötödik lett, mi meg csak hatodikok, pedig mi a verseny előtt hagytunk elég időt a pucolásra. megtudjuk, hogy robinak is elcsalták a versenyét a hétvégén, a zoli volt az egyik bíró, az meg figyelmen kívül hagyta az erezettséget. zolinak ez legközelebb el lesz mondva.

ha ezeket megbeszéltük, el lehet már menni átöltözni. nem a kifutón vagyunk, úgyhogy nem kell kapkodni, erre  rendesen kell hagyni időt. ha levetkeztünk, nézegessük magunkat, hogy nézünk ki hidegen. az számít ugyanis. kérdezzünk meg az öltözőben erről másokat is. húzzuk fel az everlast box cipőt, a rövid-rövidnacit, hogy combunkat lássuk, válasszunk az anabolic state meg a train hard or go home feliratú pólonk közül, szedjük ki a táskánk aljáról a kapriol szögtartó táskát meg a sárga napszemüvegtokot és indulgassunk szépen megfele.

ilyenkor a koxi maxik kettesével fogják a kis napszemüveg tokjaikat, de nem ray ben van bennük, hanem a kox és elmennek szépen a szoliba. 2 pec múlva már jövögetés is van kifele. picsán szúrtak, lacika? megvolt janikám, robi picsán szúrt. jóvan, lacika, szójjá ha kell. jani az az edzőbe§, aki megmondta már korábban, hogy csak a hülyék meg a szegények nincsenek bedöfve.

ezután kis súlyokkal emelgessünk, pár perc múlva ettől már úgy nézünk ki, mint más két hét fekvenyomás után, mert a kox úgy fölbassza a vérnyomásunk, hogy csoda ha látunk. viszont megfeszülni megfeszülünk elég hamar rendesen, ezt a sportfeszültséget azonban a súlyok emelésében vezessük le, mi inkább ne akarjuk megcsinálni a benedek tibit. úgyhogy menjünk is szépen a szögtartó táskához, abban vannak ugyanis a szemesek. nerobol, dianabol, spiropent, metandrostenolon, naposim, maradt még kis omna, primobolan, winstrol, metil-tesztoszteron. eszegessünk egy keveset, majd lássunk rendesen munkához. közben a genxter-bűnözők is hozzánk csapódnak, hogy kívülről úgy lehessen látni, mintha ugyanazok lennénk. de hiába basszák ezek ki magukat, nem lesznek soha versenyzők, mert belesek, fostos gecik. de azért jön oda, meg erőlködik.

ekkor viszont tényleg már csak dolgozni lehet, minden más az faszozkodás.
tudományoskodni, azt majd legfeljebb az elején meg a végén a pultnál. ha egyáltalán kíváncsi valaki rá.

egészségünkre.