Az idő múlásának, a divatnak és a médiának köszönhetően megjelent egy teljesen átformálódott alakja a vámpír történeteknek a flórkorban de ez nem volt mindig így. A negatív, gonosz lények és a vámpírok „megszületése” között a határ elmosódott, ezért csak találgatások vannak arra, hogy időben hova is tehetjük a róluk szóló legendák megszületését. Ami fontosabb kérdés, hogy vajon miért? A történetek, vélemények áttekintése után sem találtam meg az igazi kapcsot, ezért a meglévő tények és saját elgondolás alapján a következő a konzekvencia.
Tudódok szerint a mai félelmeink – ahogy a sötétségtől való félelem is – őseinkig nyúlik vissza és azóta is hordozzuk ezt az ösztönt magunkban. Ebből a félelemből kifolyólag volt lehetséges régen és most is, hogy a tudatalattink gonosz lényekkel asszociálja félelmeinket. Ahogy egy kisgyermek fél a szobájában az ágya alatti, szekrényében megbúvó mumustól (Itt tekintsünk el a direkt rémisztgetéstől, hogy „ha rossz leszel elvisz a mumus” és társaitól). A tudatos élet, a társadalmak kialakulásakor a fantázia szárnyalni kezdett, így démonok, szellemek, élő-holtak és vérszívó lények színezték a negatív kultuszt, ennek bizonyítéka hogy minden nép történelmében megtalálhatók a változatosabbnál változatosabb rémtörténetek. Eleinte elképzelhető, hogy pusztán a félelem következtében generálták a históriákat, esetleg egy ismeretlen félelmetes állatot nem tudtak beazonosítani, de ami a leginkább útjára indította a legendákat az a hit. A hit is egy olyan belülről fakadó érzés, ami megmagyarázhatatlan akár csak a félelem, ezért már a kezdetleges csoportokat is összekötötte, így a rémtörténetek lassan-lassan önkéntelenül beolvadtak a vallásba, a rossz megtestesítője ként amit kerülni kell. A jó irányba kell haladni kerülni kell mindent, ami szembeszegül az akkori kezdetleges vallás tanaival, mert ha nem a sötétség teremtményei karmai közt végzik. (Ha itt már valaki kezdi felismerni a kereszténység nézeteit az jó helyen tapogatózik). Ahogy a hit úgy a legendák is emberöltőröl emberöltőre vált tudatos, elfogadott ténnyé és úgy olvadtak be az értékrendbe, a jóról rosszról alkotott elgondolásba, hogy már megkérdőjelezhetetlenné vált.
Kereszténység
Szinte a legnagyobb háború, a legtöbb vért kívánó esemény a vallás színterén a kereszténység elterjedése volt. Eleinte a lázadók megregulázása volt a cél, vagy még inkább a követők elrettentése. Végtére is így vagy úgy, de keresztény lett az is, aki nem akart, mert az élete fontosabb volt. Ha nem így tett boszorkánnyá, vagy más ördögi erővel rendelkező túlvilági lénynek állították be és könnyen halálát lelte. Elképzelhető, hogy komolyabban az ilyen és hasonló vallási események idején kezdődött el, hogy a démoni alakokat emberi lényként ábrázolták esetlegesen és olyan állati jegyekkel ruházták fel, amit már ismertek (például esetünkben a denevér) a hihetőség érdekében.? Az évtizedek múlásával a vallás Önnön választott életforma lett, kifinomult, elfogadott dogmákat hordoz magában. A legendákkal más a helyzet, mivel minél többet tudunk, ismerünk meg a világból, egyre több gonoszsággal találkozunk a történeteket színesítjük formáljuk korunkhoz méltóan. ( a kereszt eleinte riasztotta őket, a fény valahol árt,valahol nem, a kripta mint alvóhely sem kezdetektől fogva létezik, ma már nem is alszanak, külsőleg pedig számtalan változást láthatunk)
Vámpír legendák
A Nyugat-Európán végigsöprő tuberkulózis ami azon betegségek közé tartozott melyet a vámpír léthez kötöttek. Azt tartották, az aki meghal ebben a betegségben éjszakánként visszajár,hogy kiszívja a még élők vérét és megfertőzze őket. Persze nem tudták, hogy a betegség valójában hogy terjed, de azt látták milyen sápadt, nyúzott a kórban szenvedő ,mint ha valaki szívná a vérét és gyengítené életét. Ennek leküzdésére úgy döntöttek a holtat kiássák, szerveit elégetik, combcsontjait pedig kereszt alakba állítják ( A kereszténység jegyei itt is feltűnhetnek, hisz a csontokat ha kereszt alakba állítják elrettenthetik a gonoszt.)
A Védákban (Indiai irodalmi emlék) előkerülnek a vérszomjas lények, akik nőket ölnek meg álmukban.
A finneknél a túlvilág hercege karmokkal tépi az embereket, hogy inni tudjon a vérükből.
Ahogy máshol is a régi Magyarország területén is számon tartanak legendákat,
Az 1560-ban született Báthory Erzsébet, aki úri család sarja volt. A Vérgrófnő több mint 650 személyt gyilkolt vagy gyilkoltatott meg, hogy fürödhessen vérükben, különben megöregszik, majd 1614- ben bűnösnek is találták ezért.
1718-ban a mai Szlovákia területén eltemettek egy Kaszparek Mihály nevű férfit, aki nem hagyta nyugodni az élőket, holttestét kiásták, de a szívét hiába szúrták át, mert azt testvérei elrejtették. Így a vámpír vissza járhatott, míg egy véletlen folytán kiderült az árulás és a szívet előkerítették és elégették. A vámpír többé nem járt vissza.
1725-ben a mai Szerbia területén meghalt Plogojovicz Péter nevű paraszt, kinek temetése után hamarosan több ember is halálát lelte. Elmondásuk szerint a férfi éjszakánként visszajárt, hogy a vérüket szívja A sírt kiásták ,de a holtest megmaradt épen. A látvány riadalmat keltett, a szívét átszúrták majd a testet elhamvasztották.
Az első alkotások
A kultúra korában, amikor szabadon vethették papírra gondolataikat, a technika kezdetén amikor kifejezhették fantáziájukat, akkor manifesztálódtak filmben és irodalomban egyaránt a legendák. A vámpír kultúra kezdete ez idő tájt indulhatott útjára és vette fel végleges ( hófehér, hegyes fogú éjszakai lény) külsejét. Megjelenésének miértjére általában a vallás a válasz, ahogy azt már említettem hogy a helyes irányba terelés érdekében, félelmeink kivetítései törhetnek ránk. Tulajdonságainak jegyeit tekintve azonban talán a mindent végigsöprő betegségek a porfiria és a pellagra adhat választ(sápadtság, fényérzékenység, álmatlanság). De személy szerint úgy gondolom, hogy a véletlen műve az, hogy a vámpír mint médiában, irodalomban megjelenő alak ilyen népszerű lett. Talán nem is vonnánk le végleges következményeket létezésükről, sem hasonlóságokat sem keresnénk a többi kultúra lényei között, ha valaki nem készít belőle sikeres munkát.
1813-ban emelkedett ki a vámpír mítosz Byron művében, majd később John Polidori „The Vampyre” című munkája során. 1987 -ben Bram Stoker „Drakula” című regénye aratott akkora sikert, hogy rá egy évre Mélies is elővette a témát munkája megalkotásához. Az első klasszikus vámpírfilm Murnau „Nosferatu” című műve volt és azóta is számtalan film készült ebben a témában. Az említett igazodás és lépéstartás rohanó világunkkal azt eredményezte, hogy a hetvenes évektől már alapmotívumként megjelenik a szexualitás is (női vámpírok, szerelmek stb.).
Bram Stoker
Az 1897-ben megjelent Stoker regény vámpír szereplőjét egy XV. században élő erdélyi fejedelemről, III.Vlad más nevén Karóba húzó – vonult be a történelembe A történelmi személyből merített ihlete vitatott, mégis úgy gondolják, hogy elképzelhető tekintve az uralkodó múltját, mivel rengetek fosztogató hadjáratot folytatott, valamint saját levelében is leírta hány nőt és férfit ölt már meg.