Hajfestésről

Legszívesebben lebontanánk a gyárkéményeket, kitiltanánk városunkból az autókat, kivéve persze a sajátunkat. Elméletünk az, hogy mások mérgeznek bennünket. Meg sem fordul a fejünkben, hogy esetleg mi is mérgezzük saját magunkat. Pedig a kozmetikai szerek, amiket magunkra kenünk, a hajfestékek, amelyek behatolnak hajszálaink belsejébe, vegyi anyagokat tartalmaznak.

A haj egészségét befolyásolják

• a mechanikai tényezők, fésülés, törlés, súrlódás,
• kémiai hatások, festés, dauer,
• hő és fényhatások, napsütés, hajszárítás,
• élettani tényezők, stressz, dohányzás, diéta,
• a környezet minősége, szmog, szél, időjárás, ózon.

A felsorolásból látjuk, hogy felelősek vagyunk hajunk állapotáért, és bizony sokat tehetünk, hogy elkerüljük a károsító hatásokat. Már a tinik elkezdik festeni a hajukat, és ki figyelmezteti őket arra, hogy ez veszélyes is lehet. Sőt nagy elhatározásra jutnak, feketéből szőkét, szőkéből feketét szeretnének.

Nem is sejtik, milyen fontos a festék összetétele, a festett haj színe és az évek száma, amelyek alatt rendszeresen végzik vagy végeztetik ezt a műveletet. És a felnőttek tájékozottabbak? Jól kapaszkodjunk meg! Az Európa Bizottság 2007-ben 22 hajfestékösszetevő használatát tiltotta be! Ezzel kapcsolatban Günter Verheugen kijelentette, hogy azok az anyagokat, amelyekről nem bizonyosodik be, hogy ártalmatlanok, kivonják a forgalomból.

Európában és az USA-ban is folytatnak kísérleteket a hajfestékek káros következményeiről. 

Az USA-ban azonban nincs állami szerv, amely olyan joggal élhetne, amellyel betilthatná a veszélyesnek ítélt termékek gyártását és forgalmazását. Mindössze ajánlásokat fogalmazhatnak meg. Az Európai Unió a fogyasztók védelmében hatalmas előrelépést tett.

2003-ban megszületett egy rendelet, amelynek alapján közzé tették azoknak a hajfesték-alapanyagoknak a listáját, amelyek az emberi egészségre nem ártalmasak. Továbbá lehetővé tette a bizottság számára, hogy betiltsa azoknak a hajfestékeknek a forgalmazását, amelyeknek gyártói nem mutatták be a biztonsági dokumentációt. A bevezetett rendelkezés szerint a biztonsági dokumentációban felsorolt vegyi anyagokat a Fogyasztói Termékek Tudományos Bizottsága megvizsgálja, s ha egészségre ártalmasnak találja valamelyiket, akkor szintén betiltják a terméket.

2006-ban fogadták el a REACH-rendelet, amely a vegyi anyagok gyors és hatékony ellenőrzését teszi lehetővé. Minden tagállam erre jogosult hivatala, ha egy terméket veszélyesnek ítél, akkor csökkentenie kell a fogyasztók kockázatát, vagyis betilthatja a termék gyártását, forgalmazását, visszahívhatja a fogyasztótól, figyelmeztetést bocsáthat ki. Jó hír, hogy Magyarország nagyon tevékeny, sok bejelentés érkezik tőlünk. Az összes beérkezett bejelentés közül 2006-ban a vegyi anyagok bele kerültek gyakoriságukat tekintve az első ötbe. Kicsit megterhel bennünket a sok betűszó és rövidítés, de még meg kell említeni az ECHA-t, amit Európai Vegyianyag Ügynökségnek fordíthatunk. Ennek az ügynökségnek a székhelye Helsinki.

2008 június 1-től kezdi meg érdemi működését. Feladata, hogy összefogja a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását. Mindezek ellenére a kozmetikumok vegyi összetevőivel még számos kísérletet kell elvégezni, hogy teljes biztonságban érezhessük magunkat. A tartós színezők most is tartalmaznak ammóniát és peroxidot, ezeket sem tartják ártalmatlannak a szakemberek.

2001-ben az USA-ban végzett kutatások ugyan nem klinikai kísérletek voltak, de azt a következtetést vonták le, hogy a húgyhólyag-rák kialakulásának nagy rizikójú csoportjába azok tartoznak, akik hajukat festetik. A legveszélyeztetettebbek azok a nők, akik havonta rendszeresen járnak fodrászhoz ilyen céllal, vagy már több éve festik hajukat. Ebbe a csoportba tartoznak azok a fodrászok is, akik már 10, vagy ennél több éve ebben a szakmában dolgoznak. Ha 15 vagy ennél több az eltelt idő, akkor a kockázat megháromszorozódik.

Miért jelent nagyobb rizikót a sötét haj?

A haj sötétsége fokozza a rák kialakulásának veszélyét, mert ennek eléréséhez még több vegyi anyagra van szükség. Szintén egy amerikai kísérletnél patkányokkal kátrányt etettek, s az állatok rákosak lettek. Ezt az anyagot használták a sötét hajfestékeknél is. A kutatók  figyelmeztették a cégeket, hogy tüntessék fel ezt a veszélyt a hajfestékeken. A gyártók petróleumból kivont összetevővel helyettesítették a kátrányt, de ez  nem nyugtatta meg a kísérletet végzőket, mivel nem bizonyosak abban, hogy ez az anyag az egészségre ártalmatlan.

A rák kialakulása és a mérgező vegyi anyagok használata között számos kutató talált összefüggést.

Az amerikai Nemzeti Rák Intézet a sötét színre hajukat festetők és egyes rákos megbetegedések gyakorisága között fedezett fel kapcsolatot. Ezek a daganatok a nyirokszervekben és a vérképző szervekben keletkeznek.
A hajfestékek legproblematikusabb vegyi összetevői az anylaminok, ezek a kísérleti állatokban rákot okoztak. Az anylaminok egyik fajtája a PPD, a hajfestékek fontos összetevője, ezektől válik tartóssá a szín. Az érzékeny bőrűeknél allergiás reakciót vált ki. A következő nagy falat a hidrogén-peroxid és az ammónia keveréke. Valóban nagyon óvatosan kellene bánnunk a vegyi anyagokkal, mert kutatók kimutatták, hogy külön-külön mindkét említett anyag ártalmatlan, keverékük viszont karcinogén vegyületet hoz létre. A karcinogén anyagok egyértelműen rákkeltők. Ammónia és peroxid pedig a legtöbb tartós hajfestékben található. A kutatások a karcinogének területén még az elején járnak. Az allergiás jelenségekkel pedig sokszor nem törődünk, csak legyintünk rájuk, pedig ezek bőrgyulladáshoz vezethetnek a fejbőrön, arcon, szemhéjon, fülön. Komoly következmény, amikor a szervezet minden PPD származékra allergiás lesz, így a festett ruhákra, tintára, gázolajra, olajra, gyógyszerekre. Csak egyetlen megoldás létezik, a festés előtt 72 órával allergiapróbát kell végezni.

Jó, ha tudjuk,

• hogy az egészségre ártalmas vegyi anyagok mérgezik az idegrendszert, immunrendszert, szerveket,
• hogy a bemosók csak fényt és csillogást adnak a hajnak,
• hogy a hajszínezők ugyanolyan vegyi agyagokat tartalmaznak, mint a hajfestékek, csak kevesebbet, molekulái nagyok, nem hatolnak át a hajszál külső rétegén, gyorsabban lekopik színük a hajról,
• hogy a féltartós festékek használatakor a negatív töltésű hajszál és a pozitív töltésű festékmolekulák vonzzák egymást, a molekulák nagyok, csak a haj külső részén tapadnak meg,
• hogy a tartós festékek kis molekulákból állnak, a fenilin-diamin, amino-fenol, rezercin behatol a haj belsejébe, a hidrogén-peroxid oxidálja ezeket a vegyi anyagokat, ennek következtében a keletkező molekulák már olyan nagyok lesznek, hogy nem tudnak kijutni a haj belsejéből.

Jó tanács, hogy hajfestés után igyunk meg egy liter vizet, hogy a méreganyagok eltávozzanak a szervezetből!

Nincs megoldás? De van!

Hajöblítők

Ha megelégszünk egyik mosástól a másikig egy kis fénnyel, színnel a hajunkon, akkor használjunk olyan növényeket a haj öblítésére, amelyek színes pigmenteket tartalmaznak, áfonyát, hennát, feketediót. Nemcsak fényt adnak a hajnak, hanem vastagabbá is teszik a hajszálakat, védenek a környezeti ártalmaktól, naptól, sótól, légszennyeződéstől. Folynak a kísérletek a természetes anyagokkal. Vegyészek a peroxidot helyettesíteni próbálják avokádóolajból, az ammóniát pedig kókuszolajból készített termékkel. Hennából és különféle zöldségekből, gyümölcsökből is gyártanak természetes hajfestékeket.

Bemosók

• Magunk is készíthetünk bemosókat.

Barna árnyalatú hajra 

• használhatjuk a héjában főtt krumpli levét,
• a rozmaringból, málnalevélből, petrezselyemből készült teát,
• feketekávét, fekete teát,
• forró vízben áztatott dió levét,
• almaecet és víz keverékét.

Szőke hajra

• sáfrány, kurkuma, kalendula, kamilla teáját,
• vízben áztatott zabszalma levét,
• vízben főtt rebarbara levét.

Vörös hajra

• lehűtött erős feketekávét,
• hibiszkuszteát,
• csipkebogyóteát.
• vízben áztatott mályvarózsa levét.

Tartós hajfestékeket is egyre több gyártó készít csak tiszta forrásból, természetes anyagokból! 

Az Internet segítségével elérhetünk számos web-shopot, ahol jelzik, hogy természetes alapanyagokból készült hajfestéket árulnak, amelyek nem tartalmaznak ammóniát és peroxidot. Vegyészek a peroxidot helyettesítő anyagot próbálják avokádóolajból előállítani, az ammóniát pedig kókuszolajból. Hennából és különféle zöldségekből, gyümölcsökből is készítenek természetes hajfestékeket.

Forrás: https://www.fitway.hu/index.php?module=e_sz_all&tid=32