Hol először láttam az ég kékjét, Most is ott csodálom meg. Az öreg házak, mik gyermeklépteim látták, Most fáradt, öreg lépéseim koppanásait hallják. Hány nehéz év amit végig éltem én. S most fáradt idegeim, Gyerekkoromban járt tájakra, Megpihenni visszatértek. Öreg házak és emberek, Ismerősként köszönnek rám. Visszatérve falumba az emlékek …
Elolvasom »