Gyermekkori Emlékek (Versben)

A cikk olvasási ideje kb. 4 perc

notas-un-diario-ricardo-piglia-L-6rskFg1211

Hol először láttam az ég kékjét,

Most is ott csodálom meg.

Az öreg házak, mik gyermeklépteim látták,

Most fáradt, öreg lépéseim koppanásait hallják.

Hány nehéz év amit végig éltem én.

S most fáradt idegeim,

Gyerekkoromban járt tájakra,

Megpihenni visszatértek.

Öreg házak és emberek,

Ismerősként köszönnek rám.

Visszatérve falumba az emlékek járnak át.

Szép és fájó a visszaemlékezés,

Az utcák és a Hegyestű mosolygott felém.

Öreg éveimből visszaléptem ifjúságomba.

Belülről mindent átéltem újra és újra.

Sok év után újra otthon éreztem magam.

De ismét búcsút kellett mondani,

És nem megyek vissza már soha.

Nézem a tájat,

Gyerekkorom játékai visszaszállnak.

Kőtől kőig ugrok nagyot,

A győztes mindig Én vagyok,

És elégedetten, vidáman kocogok.

Ó de eltűnik a varázs,

Hiába érzem az érett szőlő fűszeres illatát.

Kicsi lánynak olyan jó volt lenni,

Az élet sötét oldaláról mitsem tudni.

Nagyanyám meséit boldogan hallgatni,

Nagyapámtól csillagképeket tanulni.

Szaladtam pillangót fogni,

S jó volt pincetetőről legurulni,

Erdőt járni, ibolyát szedni.

De teltek az évek, minden megváltozott,

A szép dolgokat , felváltották a gondok.

Most pedig, hogy életem fonala véget ér,

Minden, minden feledésbe vész.

Még a zene hangja árad szét,

Fáj, hogy az ifjúság elmúlt rég.

De az emlékek vissza, vissza térnek,

Fájón belém hasít az elmúlt élet.

Öregen minden egészen más,

Ó hát miért múlik el az ifjúság.

Mikor utoljára erre jártam,

Piros, barna levelek hullottak rám.

Most tavasz van,

Üde zöld minden és nyílnak az orgonák.

Búcsúzom tőled szép itthoni táj,

Az életben sose látlak már.

De gondolatban mindig veled vagyok,

Emlékeimbe ragyognak a csillagok.

Lágy dombok, szép hegyvonulatok,

Laza hullámaival a Balaton.

A rét, hol loval játszanak,

A jó beszélgetések a szomszédokkal.

A temető, hol kedves rokonok nyugszanak,

Mind, mind emlékeimben megmaradnak.

Lassan Én is utam végére érek,

És a szép emlékek elenyésznek.

About Nagymama

Check Also

A buksza hatalma

A buksza hatalma A harmat lágyan arcomhoz simul,  A légies szellő lomhán elpirul, A nyári …