Az urbánus darázsfaj

A cikk olvasási ideje kb. 5 perc

A hangyafaló borzdarazsat a „Barcoding Fauna Davaricani” elnevezésű projekt keretében fedezték fel. Megfigyelése több hónapot is igénybe vett. A fajt a Magyarországon való megtalálása óta (2011. november 11.) védettnek nyilvánította a Magyar Fauna Kutató
Csoport. A hártyás szárnyú rovarcsoportot Nyírvárad belvárosában egy tízemeletes ház pincéjében lelték fel először.

IC_Polistes_gallicus

Külsejük:

Hasonlítanak a gyilkos darazsakra, azonban az újonnan fellelt hangyafaló borzdarazsak élénkebb színűek és a 2. pár ízeltlábuk színe fehér. A fej tor és potroh részeken egyaránt fehér csík fut végig- innen a „borz” jelző. Szemük: összetett, vese alakúak, csápjaik térdesen hajlítottak.

Szaporodásuk:

A ragadozódarazsak ezen időszakuk március közepére és május végére tehető. A királynő a lárváit gubacsba ereszti, ebben fejlődnek ki a darazsak.[1]

Ökológiájuk és Etológiájuk:

Egy helyen körülbelül 8-10 család él, ami 90-100 egyedszámot jelent.
Tagok felosztása: A hierarchia tetején a királynő van. Neki szolgálnak a dolgozók, melyek lehetnek: tudósok, könyvelők, marketing menedzserek, szerelők, kozmetikusok vagy éppen növénygondozók. Ez a sorrend megfelelő alapja a rendfenntartásának és a béke megőrzésének. Szigorúan elkülönülnek a hím – és nősténydolgozók, azonban egyes helyeken engedélyezett a találkozás és a kapcsolatépítés. Ilyen terület a központ, a zsibongó és a különböző bérelhető lakosztályok, illetve szobák. A királynő erkölcsi szabályokat tett nyilvánossá, amik magukba foglalják az illedelmes tisztelettudó viselkedés alapjait, párkapcsolati elveket és hosszú részben írják le a megjelenési elvárásokat.
Nevüket étkezési szokásukról kapták kisméretű rovarokkal, főként vöröshangyákkal táplálkoznak. Ezen kívül szívesen fogyasztanak még pirospozsgás hangyát (Kódsz.: br82)[2], almahajtó hangyát (Kódsz.:5lk4)[3], illetve vakolatfaló púderhangyát (Kódsz.: kl32)[4] is. Utóbbit leginkább a hím darazsak használják élelemként. A ragadozó darazsak először elkapják, beízesítik majd ízléses tálalás után elfogyasztják zsákmányukat. Fontos, hogy naponta háromszor étkeznek. Ez magába foglalja a reggelit, ebédet és a vacsorát is. Az adagok pontosan ki vannak mérve, így mindenki mindig alkalmas lesz, a felelősségteljes munka elvégzésére.
Fészküket lakott terület közelébe készítik el, többnyire hűvös, nyirkos területre. Csípésre képtelenek, így az embereknek nem kell tartaniuk ezektől az ártalmatlan állatoktól.
Érzékenyen érinti a darazsakat az újságpapír és a cipőtalp látványa, stresszt és sokkot okozhat számukra. Szent könyvükben a Darcsiélet- ben, – melynek minden mondata örökérvényű-elődeik lejegyezték ezeknek az eszközöknek téves használatát az emberek részéről.
A darázsfészek közepén nyilvános területként tűnik fel, egy kisebb, csempével burkolt tér ez lehet a központ, ahol televízió és internet elérhetőség van. Több megrendelés is érkezett a televíziós kereskedelmi egységek felé az épület pincéjéből. Legtöbbször szőrtelenítő gépet és kozmetikai szereket igényeltek. Fontosnak tartják a szépségápolást és a társadalmi életet. Az internet elérhetőség által kapcsolatot tartanak az ún. „Skype” program segítségével Dél- amerikai és Új-zélandi alfajaikkal. Ezen felül közösségi oldalakat is használnak, melyeket különböző applikációkkal fejlesztettek magukévá.
Könyvtárat látogatnak, ahol a legnépszerűbb olvasmányok történelmi, politikai és művészeti tartalommal bírnak.
Darázs iskolát alapítottak, ahol az egyedek saját igényük szerint választhatnak szakképzések közül. 4 hetes koruk után, már belekezdenek tanulmányaikba.
Választható képzések:

  • Szakmunkás
  • Pénzügyi ellátó
  • Darázsológus

 

Hasonló fajok:

Kuglifejű hölgydarázs (Kódsz.: ZZ033Cs):Előfordulási hely: Kelet- Közép Európa.

Vérben forgó szemű óriásdarázs (Kódsz.: ZTe3401): Jellegzetessége: Kármin piros összetett szem.

Zabevő darázs (Kódsz.: TZŐ2671): Előfordulási hely: Mezőgazdasági területek Közép- Európában.


További Források:

SPEUSER Viktor, A faló hangyák és a ragadozó darazsak etológiája, natura k., Budapest 2000, 35.o.

SÜVEGES Károly, Az európai fauna, rovarhatározó atlasz, akadémia k., Budapest 1987, 12.o.

SÜVEGES Károly, Az európai fauna, rovarhatározó atlasz, akadémia k., Budapest 1987, 69.o.

SÜVEGES Károly, Az európai fauna, rovarhatározó atlasz, akadémia k., Budapest 1987, 73.o.

BRAUNSTEIN Ilona, Ragadozó rovarvilág, akadémia k., Budapest 2001, 17.o.

BRAUNSTEIN Ilona, Ragadozó rovarvilág, akadémia k., Budapest 2001, 43.o.

BRAUNSTEIN Ilona, Ragadozó rovarvilág, akadémia k., Budapest 2001, 93.o.

About Bridget

Check Also

Tudod, milyen védett állat lehet a kertedben? Érdemes megnézni!

A védett fajok ritkaságuk, veszélyeztetettségük miatt különleges helyet foglalnak el a természetvédelmi értékek sorában. Az …