Az új Munka Törvénykönyv 2. rész

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) – 2. rész

A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.

 

Az új Munka Törvénykönyv 1. rész

 

Munkaerő kölcsönzés

A kikölcsönzés maximum 5 év lehet (a kikölcsönzés első napjától él, és visszamenőlegesen kell számítani. Az 5 év számításánál a 6 hónapon belüli újból kikölcsönzés is beleszámít, még abban az esetben is, ha a kölcsönbeadók különbözőek.

A kölcsönzött munkaerőre is él az egyenlő bánásmód:

Kikölcsönzés első napjától azonos bérezés illeti meg, mint az ugyanabban a munkakörben dolgozó saját munkaerőt
Csak a 184. naptól, ha:

határozatlan idejű mjv és kikölcsönzések között is jár bér
tartósan munkanélküli munkavállaló
helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, közhasznú szervezet, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezet kölcsönbeadó

A munkaerő-kölcsönzés fontos szabályai (július 1-től alkalmazandó)

tulajdonosi kapcsolat tilalma (kölcsön adó és vevő között)
nincs visszakölcsönzési tilalom (elbocsátott munkavállalót visszakölcsönözhetem mástól)
megszűnik a kölcsönvevő mögöttes felelőssége a szabálytalan foglalkoztatásért (nem jön létre vele munkaviszony, vagyis nem kell vele kötelezően munkaviszonyt létesíteni ha a kölcsönadó nem jelentette be szabályosan)
nincs 30 napos szabály a felmondásnál
felmondás és azonnali hatályú felmondás az általános szabályok szerint
a felmondási idő csak 15 nap (mindig 15 nap)
végkielégítés az utolsó kikölcsönzés alapján (pl. 10 éve foglalkoztatom, mint kölcsönadott munkaerőt, de csak a legutolsó kikölcsönzés csak 6 hónap volt. Ebben az esetben nincs végkielégítésre jogosító foglalkoztatási idő)

A munkaügyi ellenőrzés változásai (1996. évi LXXV. Törvény Met.)

A munkaügyi ellenőrzés hatásköre leszűkült. Megszűnt hatáskörök (ezeket nem ellenőrizhetik):

önálló kereskedelmi ügynöki szerződés
közérdekű önkéntes tevékenység
Európai Üzemi Tanács
Kollektív munkajogi szabályok (2012.01-től)
Távolléti díj számítása (csak bíróság előtt vizsgálható, ellenőrizhető)
Betegszabadságra járó díjazás (társadalombiztosítási hatóság vizsgálhatja)
Kártérítés, munkaviszony megszűntetése (csak bíróság vizsgálhatja)

A munkaügyi bírságot akár már 1 munkavállaló vonatkozásában is kiszabhatják az alábbi estekben:

Munkaszerződés alakszerűsége (írásos munkaszerződés van-e?)
Munkavállalás életkori feltételei (16 év alatti gyermek foglalkoztatása)
Bejelentési kötelezettség (fekete munka, 4 órás bejelentés és ugyanakkor 8 órás foglalkoztatás)
A munka- és pihenőidő
Munkabér mértéke, védelme (bérfizetés határidejének betartása, jogosulatlan levonások)
Külföldi foglalkoztatása
A munkaerő-kölcsönzés szabályai

Munkaügyi bírság kiszabása több munkavállaló vonatkozásában:

Munkaszerződés tartalma, írásos tájékoztatás
A nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
Eljárás a munkaviszony végén (igazolások, elszámolások, ki nem vett szabadságok)

Nem szabható ki bírság:

ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 1 év, vagy az elkövetéstől számított 3 év eltelt (3 év = általános elévülési idő munkaügy tekintetében).
Az ellenőrzés megkezdéséig a bejelentési kötelezettséget teljesíti
Bejelentést jogszabály alapján másnak kellett volna teljesíteni, és a munkáltató a teljesítéshez mindent elkövetett
A munkabért az eljárásban előírt határidőig megfizette

Munkaügyi bírság mértéke 30.000 – 10.000.000 Ft

Max. 20 főt foglalkoztató munkáltató maximum 5.000.000 Ft
Természetes személy munkáltató (nem egyéni vállalkozó) maximum 1.000.000 Ft
3 éven belül azonos jogsértés esetében 20.000.000 Ft

A bírság kiszabásánál mérlegelési jogkörrel bír az ellenőr. Mérlegelési szempontok:

Jogellenes állapot időtartama
Az okozott hátrány nagysága, visszafordíthatósága
A jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága
A megsértett jogszabályi előírások száma és hatása
Az érintett munkavállalók száma
A jogsértést elkövető együttműködése
A jogsértést elkövető gazdasági súlya (kis vagy nagy cég, mekkora a vagyona stb)

A bírságolás négy esetben mindenképpen kötelező, mérlegelési lehetőség nincs (Met. 6/A. §):

Életkori feltételek megszegése (gyermekmunka)
Bejelentési kötelezettség elmulasztása (fekete munka)
Munkabér összege, kifizetés határideje
Munkaerő-kölcsönzés nyilvántartásba vétel nélkül (tiltott munkaerő kölcsönzés)

Kevesen tudják, de 2011. január 1-től, a 2004. évi XXXIV. Tv. 12/A § alapján a kis-és középvállalkozások esetében az első jogsértés esetén csak figyelmeztetés, vagy határidő tűzése jogsértés felszámolására szabható ki.
Természetesen ez alól is van kivétel, adó-és vámhatósági eljárásban, vagy élet, egészség veszélye, vagy környezetkárosodás esetén, valamint a 18 év alattiak védelmében.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok (2011. évi CXCV. Törvény (Áht.) és 1/2012. (I.26.) NGM rendelet

Kizáró jogsértések (2 évig nem kaphat a cég semmilyen állami támogatást). Ez ellen fellebbezési lehetőség nincs, mert automatikusan jegyzi a rendszer.

Bejelentés nélküli foglalkoztatás
Munkavállalás életkori feltételeinek megszegése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
Munkabér mértéke, kifizetés határidejének megszegése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
3. országbeli engedély nélküli foglalkoztatása
Tiltott munkaerő kölcsönzés (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
Egyenlő bánásmód megsértése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)

Forrás: www.konyvelo.blogspot.com (Gold Accountant Bt)