Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
2013. január 1-től az általános forgalmi adó alanyai élhetnek a pénzforgalmi elszámolás lehetőségével. Nézzük meg néhány gondolatban, mit is jelent ez a szabályozás, milyen igazán nagyszerű lehetőséget rejt magában!
Mit is jelent az a fogalom, hogy pénzforgalmi elszámolás?
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak a fizetendő adóját (áfa) akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette. Ezzel szemben a beszerzései után a levonási jogot is csak akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megtérítette.
Természetesen az olyan adóalany, aki pénzforgalmi áfát alkalmazó adóalanytól vásárol, az adólevonási jogával csak akkor élhet, ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak a vételárat megtérítette.
Kik és milyen feltételekkel választhatják a pénzforgalmi elszámolást:
– azok a vállalkozások, akik a tárgy év első napján kisvállalkozásnak minősülnek (2004. évi XXXIV. Tv. – Kkv. -)
– gazdasági céllal belföldön telepedett le, vagy lakhelye, tartózkodási helye belföldön van
– nem áll cső – vagy felszámolás alatt
– adó nélkül számított (éves szinten göngyölített) árbevétele a tárgy évet megelőző évben nem haladta meg, valamint várhatóan a tárgy évben sem fogja meghaladni a 125 millió forintot (év közben kezdő vállalkozásnál az értékhatár időarányos részét kell figyelembe venni!!).
A pénzforgalmi elszámolás választását, valamint megszűnését is be kell jelenteni az adóhatóságnak. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, erről a nyilatkozatot a tevékenység megkezdésével egyidejűleg jelenti be. Már működő vállalkozás az adóév első napjától élhet a választás jogával, melyet az előző év december 31-ig jelenthet be az adóhatóságnak.
FGYELEM! A fent említett értékhatárba csak a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke tartozik (vagyis pl. egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele NEM), de a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke közül sem mindegyik.
Nézzük mely ellenértékeket nem kell figyelembe vennünk:
– használt tárgyi eszköz értékesítésének bevétele
– vagyoni értékű jog végleges átengedésének ellenértéke
– közösségen belüli adómentes termékértékesítés ellenértéke
– a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 89. §)
– adómentesség alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 85. §. (1) bekezdés)
– a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g)
A pénzforgalmi elszámolás minden olyan fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozik, mely az adóalany által belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell fizetnie.
Ez a főszabály, de mint mindenhol, itt is vannak kivételek:
– olyan értékesítések, ahol a termék birtokba adása és a tulajdonjog megszerzése nem esik egy időpontra. Ilyen jellemzően például a zártvégű lízing, részletvétellel történő értékesítés. Ezekben az esetekben az adó megállapítása a birtokbaadáskor keletkezik. Áfa. Tv. 10. § a)
– adómentes közösségen belüli értékesítésre sem vonatkozik Áfa tv. 89. §
– az úgynevezett kompenzációs rendszerbe való értékesítés (mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok) FIGYELEM: ezek az értékesítések az Áfa tv. hatálya alá tartoznak, így a választásnál feltételként jelentkező értékhatárba beleszámítanak Áfa tv. XIV. fejezete
– az utazásszervezési szolgáltatás bevétele FIGYELEM: ezen értékesítés árbevétele is beletartozik a 125 milliós értékhatárba. Áfa. tv XV. Fejezete
– használt ingóságokra (műalkotás, régiség) alkalmazott különös szabályok szerinti adózás árbevétele FIGYELEM: a 125 milliós értékhatárba ezek a bevételek is beleszámítanak. Áfa tv. XVI. Fejezete
– Azon termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, melyek teljesítési nem belföld, szintén nem tartoznak a pénzforgalmi elszámolás hatálya alá.
– Nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás a belföldi fordított adózású ügyletekre sem
– Szintén nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az ingyenes átadásokra, a saját vállalkozásban végzett beruházásokra
– Nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az adóalany által fizetendő azon adóra, amikor nem az általa teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell az adót megállapítani (közösségen belüli termékbeszerzés, termékimport, külföldi adóalanytól igénybevett szolgáltatás, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése szerinti belföldi fordított adózásos szolgáltatások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés beszerzőjeként)
Mint ahogy a cikk elején írtam, a pénzforgalmi elszámolás nem csak az adóalany által fizetendő adónál jelent kedvező lehetőséget, de ugyanúgy vonatkozik az adóalany beszerzései után rá áthárított adó elszámolására is, vagyis adólevonási jogát csak abban az esetben gyakorolhatja, amennyiben a bruttó vételárat a vevő részére megfizeti.
Az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzésre ez a halasztás nem vonatkozik (részletvétel, zártvégű lízing). Ezekben az esetekben az adóalany az adólevonási jogot a termék birtokbavételekor gyakorolhatja.
Nem kell pénzforgalmi elszámolást alkalmazni az olyan levonható adó tekintetében, amely az adóalanyt az általa beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás után keletkező, általa fizetendő adó tekintetében illeti meg. (belföldi fordított adózás, termékimport, szolgáltatásimport, saját rezsis beruházás, ingyenes átadások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés)
Mivel a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása az adóalany vevőjének a levonási jogát is befolyásolja, ezért a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést az adóalany az általa kiállított számlákon kötelezően fel kell, hogy tüntesse.
Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolást az adóalany nem tünteti fel a kibocsátott számláján, akkor arra az értékesítésre nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást. Ez a hiányosság a számla kibocsátása után már nem pótolható!
Abban az esetben, ha az ellenérték kifizetése nem egy összegben, hanem részletekben történik, akkor a fizetendő adót a részlet jóváírásakor és legalább a részlet összegéig meg kell állapítani.
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevője az adó levonási jogát a megfizetett részlet erejéig gyakorolhatja.
Az ellenérték megfizetésének kell tekinteni azt is, ha a követelés követelés-kötelezettség engedményezés, elengedés vagy tartozásátvállalás miatt szűnik meg.
Milyen módon tudjuk módosítani vagy érvényteleníteni a pénzforgalmi elszámolás időszakában kiállított számlákat?
A számla érvénytelenítése, vagy az adót tartalmazó ellenérték visszafizetésével járó módosítása esetén az áthárított adó csökkentését a számla kiállítója, a fizetendő adó növelését pedig a vevő abban az adó megállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyikben az ellenérték visszatérítése megtörténik.
A számla olyan módosítása esetén, amely az ellenérték visszafizetésével, vagy egyéb ellenérték fizetésével nem jár, az általános szabályok szerint kell eljárni.
Mely esetekben állapítjuk meg soron kívül a fizetendő adót?
– amennyiben az adóalany jogállásában olyan változás következik be, mely alapján az adófizetés nem lenne követelhető, az adó megállapítást a változást megelőző napon teljesíteni kell (pl. a következő adóévben az adóalany alanyi adómentességet választ)
– amennyiben az adóalany felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, a tevékenységet záró bevallásban kell szerepeltetni a fizetendő adót.
– Abban az esetben, ha az adóalany a tevékenységét szünetelteti, a soron kívül beadandó bevallásában kell szerepeltetnie a fizetendő adó összegét, függetlenül attól, hogy a bevételt megkapta vagy sem.
– Abban az esetben, ha az adóalany jogutód nélkül megszűnik, a soron kívül beadandó bevallásában kell feltüntetni a fizetendő adót.
Az adólevonási jog soron kívüli gyakorlása szintén a fent felsorolt esetekben következik be!
Abban az esetben, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, azon ügyletek után, melynek az ellenértéke a megszűnésig nem érkezett meg az adóalanyhoz, nem kell a fizetendő adót megállapítani. Ugyanekkor a levonási jog sem érvényesíthető azon beszerzések esetében, ahol az ellenértéket nem fizették meg az eladó részére.
Mely esetekben szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás?
– naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a következő évre nem kívánja választani a pénzforgalmi elszámolást
– a választásra jogosító értékhatár átlépését követő nappal (ebben az esetben a pénzforgalmi elszámolást a megszűnést követő második naptári év végéig nem választhatja, illetve már arra az értékesítésre sem alkalmazhatja, amellyel átlépi az értékhatárt)
– a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a következő évben nem minősül kisvállalkozásnak
– amennyiben az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárást megelőző nappal
– a tevékenység szüneteltetésének kezdő napját megelőző nappal
