A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. Törvény IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettségeket.
2013. július 1-től a tartós bérletre vonatkozó cégautóadó fizetési szabályok megváltoztak. Eddig a bérbeadó fizette a cégautóadót, a bérbe vevő pedig a gépjárműadót (súlyadó). Július 1-től mindkét adónem a bérbevevőt terheli. Ez a szabályozás csak a július 1-e után életbe lépett szerződésekre vonatkozik. Gondoskodni kell arról is, hogy az üzembentartói jog bejegyzésre kerüljön!

Mi is az a tartós bérlet? Minden olyan bérleti szerződés alapján bérbe adott gépjármű, ahol a személygépkocsit vagy 1 évnél hosszabb időszakra, vagy határozatlan időre adtak bérbe.
A cégautóadót negyedévente kell megállapítani, bevallani és megfizetni, az adóév minden olyan hónapjára való tekintettel, amikor a kötelezettség fennállt. Az adót megfizetni is negyedévente kell, a tárgy negyedévet követő hónap 20-ig.
Mely gépjárművek után kell megfizetnünk az adót?
– Minden nem magánszemély tulajdonában álló, belföldi hatósági nyilvántartásba vett személygépkocsi után
– A nem magánszemély tulajdonában álló, külföldi rendszámú, hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után abban az esetben, ha a Sztv. szerint utána költséget, ráfordítást számoltak el
– A magánszemély tulajdonában lévő (belföldi és külföldi nyilvántartásban szereplő) személygépkocsi után abban az esetben, ha után az Szja tv. szerint tételes költség elszámolási módszerrel költséget számoltak el
A cégautóadó szempontjából a tulajdonjoggal egy tekintet alá esik a pénzügyi lízing, illetve a tartós bérleti jogviszony (utóbbi 2013. július 1-től megkötött bérleti szerződésekre esetében)
A költségek és ráfordítások jellemzően a személygépkocsi tulajdonlása és használata során felmerült kiadások, mint például, üzemanyag költség, javítás, karbantartás költsége, bérleti vagy lízingdíj, biztosítás gépjárműadó.
Tételes költségelszámolásnak minősül, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján tételesen számolja el a hivatali, üzleti célú utak arányában a költségeket.
Mi minősül egyáltalán személygépkocsinak? Az adó szempontjából a négy, illetve három gumiabronccsal felszerelt olyan gépjármű, amely a sofőrrel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Ebbe beletartozik a benzinüzemű, dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is. Ide tartozik a 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
Az adó alanya:
– fő szabály szerint a gépjármű tulajdonosa (több tulajdonos esetében tulajdoni hányaduk alapján az összes tulajdonos, még abban az esetben is, hogy a tulajdonosok közül csak az egyik számol el költséget)
– pénzügyi lízing illetve tartós bérlet esetében a lízingbe vevő, illetve a tartós bérletben a bérbe vevő
– hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetében (pl. külföldön üzembe helyezett) az a magánszemély, illetve szervezet, amely a használat során költséget számol el
Az átalányadózó egyéni vállalkozó, az evás egyéni vállalkozó, valamint a KATA-s egyéni vállalkozó személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó fizetési kötelezettség. Az evás, illetve KATA-s vállalkozás viszont a tulajdonában levő, a pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után, valamint a nem belföldi személygépkocsik alapján alanya a cégautóadónak.
Adókötelezettség:
– nem magánszemély adóalany esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzés, a pénzügyi lízingbe vétel vagy a tartós bérletbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit elidegenítik, vagy megszűnik a lízing illetve tartós bérlet.
– Magánszemély esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vagy tartós bérletbe vevő költséget számolt el. Annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség, melyben a magánszemély utoljára számol el költséget
– A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vagy tartós bérletbe vevő költséget számolt el. Annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség, melyben a magánszemély utoljára számol el költséget
Amennyiben a személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, illetve a pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vevő számolja el, akkor a költség első alkalommal történő elszámolásáról és időpontjáról a használó 8 napon belül írásban köteles értesíteni a tulajdonost vagy a pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vevőt. Ellenkező esetben az esetleges adóhiányt a használó köteles fizetni.
Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!