Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
Amikor egy társasági adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság az adóév végével megállapítja az eredményét, minden esetben számolnia kell (kivéve a mentesített esetekben) a jövedelem- (nyereség) minimum megállapításával is. Abban az esetben, ha az általános szabályok szerint meghatározott adóévi adóalap vagy az adózás előtti eredmény közül a magasabb érték eléri a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor az általános szabályok szerint állapítjuk meg a nyereségadót. Egyéb esetben választhatunk, hogy az jövedelem- (nyereség-) minimumot tekintjük az adóalapnak, vagy sem.
A jövedelem- (nyereség-) minimum számításának alapja:
A korrigált összes bevétel (tevékenység bevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele, rendkívüli bevételek) 2%-a.
Mivel kell korrigálnunk a bevételeinket?
6. § (8) bekezdés szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti:
a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;
b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél – a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként – az adóévben elszámolt bevétel;
c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;
d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.
6. § (9) bekezdés szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli:
a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,
b) az átvevő társaság – az átruházó nyilatkozata alapján – az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel,
c) a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka.
Tehát az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 6. § (9) bekezdés c) pontja rendelkezik az új növelő tételről.
Nagyon fontos 2013-tól, hogy a cégek tulajdonosai figyeljenek a tagi kölcsönök összegére, és itt főleg a növekményekre gondolok, hisz a csökkent kötelezettség állomány nem jelent korrekciós tényezőt.
Azok a cégek, akik rendelkeznek tagokkal szembeni kötelezettséggel, mindenképpen vegyék fel a kapcsolatot könyvelőjükkel és beszéljék át a lehetőségeket, a várható adóalap korrekciókat.
Végül szeretnék egy kicsit segíteni ezeknek a cégeknek. A tagi kölcsönök visszafizetése nem csak készpénzben, hanem készpénzt helyettesítő barterben is történhet.
Amennyiben erről bővebben információt szeretnének, javaslom egy régebbi cikk, a „Barterváltó, több mint fizetőeszköz” elolvasását!
