Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
Úgy gondolom, hogy minden vállalkozó számára ismert, hogy adóévet a beszámoló készítésével zárjuk le. A beszámolót könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetni. A könyvvizsgáló szerződést legalább az adóév december 31-ig kell megkötni. Közeledik az év vége, így érdemes újra áttekintenünk néhány, a könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályozást.
Természetesen ez alól a kötelezettség alól a számviteli törvény 155. § (3) bekezdése meghatározott esetekben felmentést ad.
Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Egy újonnan alakuló vállalkozásnál, ahol nincs az üzleti évet megelőzően két teljes üzleti év, akkor a tárgy évi várható adatokat és a megelőző üzleti év éves szintre átszámított adatait kell figyelembe venni.
Néhány kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozás esetében az előzőekben leírt mentesség nem alkalmazható. Az alábbi vállalkozásoknál minden esetben kötelező a könyvvizsgálat 155. § (5):
– takarékszövetkezet
– a konszolidálásba bevont vállalkozás
– a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelye
– az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.
– tárgyévet követő üzleti évben az a vállalkozó, akinél a tárgyévi üzleti év mérlegforduldulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van.
A köztartozás fogalma az adózás rendjéről szóló törvény 178. § (20) szerint:
„ törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja”
Az elmúlt pár évben az árbevétel értékhatár folyamatosan növekedett, ami a könyvvizsgálati kötelezettek körét egyre szűkítette.
Ez a kedvező törvénymódosítás könnyebbséget jelent a vállalkozók részére, de érdemes elgondolkodni azon, hogy a hitelezők, befektetők szempontjából is ugyanolyan kedvezően értékelhető-e ez a változás. Kérdésként merülhet fel, hogy könyvvizsgáló alkalmazása nélkül nem sérül-e a vállalkozásoknál a számviteli fegyelem.
Ez a gondolat alapján érdemes megnézni, mi a könyvvizsgálat célja?
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) a törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.
A törvényi kötelezettség mellett tulajdonosi döntés is lehet a könyvvizsgáló alkalmazása. Ezt a szándékot az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha ettől a következő adóévben el szeretnénk térni, időben el kell végezni a szükséges módosításokat.
Néhány számviteli törvényben foglalt értékelési eljárás alkalmazásához szükséges a könyvvizsgálati kötelezettség, mely ezekben az esetekben nem a vállalkozás teljes tevékenységére, csak az alábbi értékelési eljárások szabályszerűségének ellenőrzésének a céljából szükséges:
– értékhelyesbítés
– valós értéken történő értékelés.
A könyvvizsgáló választásának időpontja az előző éves üzleti évről készített beszámoló elfogadásáról döntő közgyűlés időpontja. Újonnan alakult vállalkozás esetében az üzleti év fordulónapja előtt kell megválasztani a könyvvizsgálót.
A választott könyvvizsgáló feladata:
– az éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata
– a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése
– független könyvvizsgálói jelentés készítése
