Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
A bizalmi vagyonkezelést már a római korban is ismerték. Az új Ptk. az angolszász jogrendszerben meglévő „Trust” társasági formát ültette át törvénytervezetébe (T/13218 sz.)
Nagyon leegyszerűsítve a vagyonrendelő (akié a vagyon), a vagyont (amely lehet dolgok, jogok, követelések) átadja egy bizalmi vagyonkezelőnek, hogy kezelje. A vagyonrendelő szerződés alapján, illetve egyoldalúan adhatja át a vagyont. A vagyonrendelő kedvezményezettet nevez meg, aki az átadott vagyon hasznát élvezi majd. Amennyiben a vagyonrendelő nem dönt a kedvezményezett személyéről, felhatalmazás alapján a vagyonkezelő is dönthet.
Kedvezményezett lehet:
– vagyonrendelő
– bárki, akit a vagyonrendelő (vagyonkezelő) megnevez
A vagyonkezelő NEM lehet kedvezményezett!!!!!
A vagyonrendelő a megnevezett kedvezményezettel szemben feltételeket is szabhat, hogy melyek teljesülése, vagy éppen nem teljesülése esetén juthat végül a vagyonhoz. (pl. 18 éves kora után, vagy ha elvégez valamilyen iskolát stb.)
Kezelt vagyont természetesen szigorú rendelkezések védik:
– a vagyonkezelő elkülönülten kell, hogy nyilvántartsa a vagyont
– a vagyonrendelő házastársa, élettársa, hitelezője, de még csak örököse sem tud hozzáférni a vagyonhoz (öröklés esetén még a köteles részhez sem lehet hozzáférni!)
– a vagyonkezelőnek óvnia kell a vagyont
– a vagyonkezelő korlátozottan rendelkezhet a vagyonnal
– a vagyonkezelő minden körülmény között felel az okozott kárért
– a vagyonkezelőt beszámolási kötelezettség terheli a vagyon helyzetéről
– a vagyonkezelőt a kezelt vagyon tekintetében titoktartás kötelezi (polgári pernél és várhatóan adóhatósági eljárásnál is!!)
– Amikor a vagyonrendelő a vagyont átadta, már nem rendelkezhet a vagyon felett, illetve már nem is tulajdonolja a vagyont. (hitelezői a vagyonkezelés alatt nem férhetnek a vagyonhoz – fedezetelvonás –
– A kedvezményezett a vagyonkezelés alatt szintén nem tulajdonos, vagyis a hitelezők itt sem férhetnek a vagyonhoz
– Az hatósági nyilvántartásokban is a vagyonkezelő a tulajdonos!!!
A vagyonkezelő természetesen nem érthet minden területhez egyformán, ezért jogosult akár jogász, közgazdász segítségét igénybe venni, hogy a vagyont megfelelően tudja kezelni.
A vagyonkezelő üzletszerű tevékenység (meg kell felelnie a személyi és tárgyi feltételeknek, megfelelő nyilvántartásokat kell vezetnie és meg kell felelnie az engedélyezési folyamatoknak is) és nem üzletszerű tevékenység (bejelentési kötelezettség terheli, valamint megfelelő nyilvántartást kell vezetnie) keretében is végezheti ezt a tevékenységet.
A vagyonkezelői tevékenységet MNB felügyelet alá helyezik.
Mivel ez a szabályozás még csak a tervezet formájában él, a véglegesen elfogadott törvény alapján az egyéb adó- és gazdasági tartalmú törvényeket is módosítani kell majd!!
Milyen gazdasági előnyökkel jár a bizalmi vagyonkezelés???
Rugalmasság, előnyös befektetés
– felülírja az öröklési jogot (még a köteles rész sem örökölhető)
– felülírja a házassági vagyonjogot (nem kerül bele a közös vagyonba, vagyis válás esetén nem része a vagyonfelosztásnak)
– véd a hitelezőktől (a hitelezők nem férhetnek a vagyonhoz)
– nincsenek tartalmi megkötései (bármire rendelkezhetek, akár nyugdíj-előtakarékosságra, oktatásra, egészségügyre)
A bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény még csak tervezet szintjén van, de már létrejött a szakmai non-profit szervezet a Bizalmi Vagyonkezelők Egyesülete, melyet az alábbi linken tud meglátogatni:
(https://www.step.org/hungary)
