Hasfelmetsző Jack nyomában

A cikk olvasási ideje kb. 11 perc

Az 1800-as évek végén Anglia nyomornegyedét, az East End-et egy brutális gyilkosság rázta meg. 1888. augusztus 31.-én, péntek kora reggel egy munkába induló férfi egy még meleg női testet talált egy fal tövében. Mivel nem tudta eldönteni, hogy a nő életben van e még vagy halott, segítséget hívott. Mikor a rendőr megérkezett megállapította, hogy a nő már életét vesztette. Mielőtt azonban a hullaházba szállították volna egy orvos megvizsgálta a brutális kegyetlenséggel lemészárolt tetemet.

A doktor megállapította, hogy a 42 éves asszonyt megfojtották, balról jobbra haladva kétszer vágták el a torkát, majd ezt követően a testét összevagdosták.

A média természetesen azonnal rákapott a témára, s címoldalon hozta le az esetet, amely megrázta a közvéleményt.

Találgatások kezdődtek, hogy vajon ki követhette el a brutális gyilkosságot, s ahogy egyre többen próbálták megfejteni a gyilkos kilétét a történtekhez két korábbi esetet is hozzákapcsoltak. A legelső 1888. április 2.-án történt, míg a második, a 42 éves Polly lemészárolását három héttel előzte meg. Azóta sem sikerült kideríteni, hogy az első két gyilkosságot ugyanaz a tettes követette-e el, mint az augusztus 31.-eit, de az ügyön dolgozó rendőrök szerint nagy valószínűséggel ugyanahhoz az emberhez köthető a korábbi két gyilkosság is.

Nem sokkal Polly halálát követően megtörtént a következő gyilkosság is. Az áldozatnak kivágták a hólyagját, valamint a méhét és sebészi pontossággal metszették ki a vagináját, melyet el is vitt magával a tettes.

Ez az eset felzaklatta a közvéleményt. Ilyen brutálisan elkövetett csonkításos gyilkosságra nem gyakran van példa, s a feldühödött tömeg a gyilkos elfogását követelte. A kétségbeesett rendőrség letartóztatott zsidókat, külföldieket, valamint helyi vagányokat, de az öldöklések továbbra is folytatódtak.

A pánik különböző elméleteket szült, mindenki próbálta előrébb lendíteni a rendőrségi nyomozást és hamar szárnyra kapott egy teória, mely szerint a gyilkosságokat egy őrült orvos követte el. A feltevésnek voltak stabil alapjai, hiszen a szervek eltávolítása sebészi pontossággal történt és egy szemtanú látott egy orvosi táskával mászkáló férfit a tett helyszínének közelében. Pár napra rá a sebészorvos önként jelentkezett a rendőrségen, s kérte, had tisztázza a nevét, mivel neki semmi köze a gyilkosságokhoz. Bizonyíték híján elengedték, s nem is terelődött rá soha többet a gyanú. Talán Ő volt Hasfelmetsző Jack? Talán tréfát űzött a rendőrséggel, s saját lábán sétált be- és ki, ezzel is bizonyítva éleselméjűségét és felsőbbrendűségét? Elképzelhető, hogy a rendőrség egy karnyújtásnyira volt attól, hogy elkapja a máig legendás gyilkost. De persze az is lehet, hogy nem. Az is lehet, hogy teljesen más vonalon kell keresgetnünk, s ez a vonal talán királyi.
A gyilkosságokkal gyanúsították Albert herceget, Viktória királynő unokáját, aki a szóbeszéd szerint előszeretettel látogatta a bordélyokat. Volt egy pletyka, mely szerint az egyik prostituált teherbeesett a hercegtől, s ezt megosztotta öt másik utcalánnyal is. A királyi család pedig nem engedhette meg magának a botrányt. Miután az összes „tanút” elhallgattatták nem volt szükség további vérontásra, ezért volt olyan rövid életű Jack „karriere”. Vélhetően a kést a királynő sebésze forgatta. Éppen ezért a gyilkosságokat a szabadkőművesekkel is kapcsolatba hozták, mivel a sebész tagja volt a társaságnak. A rendőrség az egyik gyilkosság helyszínétől pár utcányira egy véres köténydarabot talált, mely a meggyilkolt nőtől származott. A rongydarabra egy fal tövében leletek rá, a falon pedig egy szöveget találtak: „A zsidók azok, akiket soha semmiért nem fognak vádolni”.

A zsidó szó azonban félre volt betűzve, s egy zsidóhoz hasonló szó, az angol nyelvben a szabadkőműveseket jelöli. Az elmélet azonban több sebből is vérzik, így ezt a nyomot nem kutatták tovább.

Egy harmadik felvetés is akadt, mely szerint a hírhedt „feketemágus” Donston állt a gyilkosságok hátterében. A rituális gyilkosságokban fontos szerepe van a csonkításnak, ezért gondolják még ma is a Hasfelmetsző Jack kutatók, hogy a gyilkos a mágus lehetett. Sokan azért gyanakodtak Donstonra, mert az kétes hírű orvos volt, s felesége a Hasfelmetsző gyilkosságok előtt egy évvel rejtélyesen eltűnt. Donston Indiában és Afrikában tanult fekete mágiát, s angliai prostituáltaktól kapott nemi betegségeket. A férfinak azonban tökéletes alibije volt, mivel a gyilkosságok előtt ideggyengeségre hivatkozva felvetette magát a London Kórházba. Azok, akik bűnösségét szeretnék bizonyítani, azzal érvelnek, hogy a kórház csak pár percnyire volt a gyilkosságok helyszínétől, s mivel Donston alvászavaros újságírónak adta ki magát feltűnés nélkül ki- és besétálhatott a kórházba.

A gyilkosságok elhelyezkedésük szerint egy majd’ tökéletes keresztet alkotnak, s ha a további gyilkosságok helyszínét is megvizsgáljuk egy másik ősi keresztény szimbólum a mandorla is kirajzolódik. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy a feketemágus ezzel próbálta meggyalázni a kereszténységet. Mivel a férfi részt vett a nyomozásban, s azt állította bennfentes információi vannak fel sem került a gyanúsítottak listájára, ez a nyom is zsákutcába vezet.

Elképzelhető vajon, hogy a fekete mágia megszállottja eltorzult rituáléi miatt gyilkolta meg a nőket? Vagy éppen ellenkezőleg, csak egy minden lében kanál volt, aki azzal szeretett volna hírnevet szerezni magának, hogy azt állítja, információi vannak a gyilkosról?

Akárhogy is nézzük, nem sok bizonyítékunk van, mely kapcsolatba hozhatná Donston nevét a gyilkosságsorozattal. Az, hogy a mágia megszállottja volt nem jelenti azt, hogy véres gyilkosságokat is képes lett volna elkövetni, s felesége eltűnése sem ad okot arra, hogy elítéljük a férfit. Lehet, hogy csak a tiltott tanok megrögzött követője volt, s a felesége nem bírta tovább elviselni ezt az életet, ezért lelépett egy másik férfival.

Sokkal érdekesebb azonban az angol impresszionista festő, Walter Richard Sickert története.

A kutatók szerint a gyilkosságokat szexuális indíttatásból követték el. Mindenképpen évekig tartó belső fantáziálások előzték meg a tetteket, melyeket a betegelméjű gyilkos már nem tudott tovább magába fojtani. Az ilyen szexuális indíttatásból elkövetett gyilkosságok pedig mindig valamilyen gyermekkori traumához kapcsolhatóak, s Sickert gyermekkorában találhatunk is párat.

A férfin öt éves koráig három műtétet hajtottak végre. Nem szabad elfelejtenünk, hogy abban a korban nem szívesen és csak ritkán műtöttek, ami azt jelenti, hogy a probléma nagyon is komoly lehetett. A férfi egyik leszármazottja azt állítja, hogy Sickert fisztulában szenvedett, egy lyuk volt a péniszén. A műtétek során nem kizárt, hogy a gyermek ébren volt, s saját szemével követte végig az eseményeket. A betegség meglétét bizonyíthatja az az adat is, mely szerint Sickerten körülmetélést hajtottak végre a gyilkosságokat megelőzően. Vajon megtaláltuk az igazi tettest? Vizsgáljuk meg alaposabban a történetet.

A leghíresebb kettősgyilkosságok végrehajtása előtt szeptember 23.-án egy provokatív levél érkezett a Központi Hírügynökséghez, melyet minden bizonnyal a gyilkos küldött.

A tettes itt nevezte először magát Hasfelmetsző Jacknek, levele gúnyolódó volt és fenyegetések álltak benne. Később egyre több levél érkezett, voltak, amelyek más kézírással, s más helyről érkeztek, de akadtak, melyek stílusa megegyezett. Sickertről ismerősei pedig tudták, hogy előszeretettel írt leveleket, nem egyszer bocsánatot is kért, hogy több levelet küldött barátainak, mint illett volna. A kutatók azt is mondják, hogy bárki is volt a tettes rengeteg újságot olvasott, s a cirkuszt – melyet ő maga alakított ki – előszeretettel nézte végig a lapok hasábjain. Sickertről pedig köztudott volt, hogy naponta minimum tíz újságot elolvasott, emellett kedvenc témái között East End is szerepelt, s képei elkészítéséhez legszívesebben prostituáltakat fogadott fel, akiket aztán groteszkül ábrázolt festményein, a nők halottnak tűnnek a képeken.

Szeptember harmincadikán megtörtént a híres kettősgyilkosság. Az első áldozatnak elvágták a torkát és felhasították a légcsövét. Egy arra járó férfi talált rá, s a nő a megtalálás előtt pár perccel halhatott meg. 15 percnyi sétával arrébb szintén egy fiatal nő holttestére bukkantak, s a két nő halála között még egy óra sem telt el. Ezt a nőt azonban már széttrancsírozták. Elvágták a torkát, felvágták a hasát, kitépték a beleit. Végezetül az arcát is összekaszabolta Jack, majd kivágta a méhét és a veséjét, amit el is vitt magával. Minden bizonnyal első áldozatát azért nem tudta megcsonkítani, mert megzavarták, így keresett egy másik nőt, hogy kiélje beteges vágyait.

Az üggyel foglalkozók szerint ez a fajta viselkedés, ez a gyilkossági mód arra utal, hogy a tettesben fokozatosan gyűlt össze az erőszak. A gyilkos először csak szurkált, szokta a fegyvert, aztán egyre látványosabb és brutálisabb gyilkosságokat követett el.

Az utolsó gyilkosság során már totálisan lemészárolta áldozatát, a szívét is elvitte, a testét megnyúzta, hatalmas húsdarabokat távolított el a testből, kitépte a beleket, levágta a melleket, s végül lenyúzta az arcot. Ez a fajta brutalitás pedig az elme mélyéből jön, mely több tíz éven keresztül érlelődik mire kitör, s az ember gyilkoló-géppé változik.

Sickertnek egész életében nemi szervi problémája volt, ami előidézhette azt, hogy tomboló gyilkossá váljon.  Az üggyel foglalkozók szerint az elfojtott agresszió beteges szexuális vágyakat idézhetett elő, s ettől a csonkítás és gyilkolás erotikussá vált. Minél agresszívebb volt a mészárlás annál jobban izgatta az elkövetőt. S az összes elkövető-jelölt közül csak Sickertnek volt ismert nemi szervi baja.

Napjaink kutatói, hogy a kutatást előrelendítsék megvizsgálták a Sickert által használt papírokat, melyeken levelezéseit folytatta, s azok tökéletesen megegyeztek a Hasfelmetsző által használt levélpapírokkal. A kutatók olyannyira előrejutottak az ügy megoldását illetően, hogy azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a Jack és Sickert leveleihez használt papírok egyazon csomagból származtak. Emellett a kézíráselemzők is egyezést találtak Sickert és Jack között. Tíz levélben véltek felfedezni hasonló betűvetési technikát, s ezek alapján kijelentették, hogy Sickert kézírása megegyezik Hasfelmetsző Jackével.

Ez persze nem bizonyít semmit, maximum annyit, hogy Sickert írt leveleket Jack nevében, de az koránt sem biztos, hogy valóban Ő követte el a gyilkosságokat. Lehet, hogy csak tetszett neki a média visszhang és szerette volna az orránál fogva vezetni a sajtót, mint oly sokan mások, akik Jack nevében írogattak.

Három hónap után végül befejeződtek a gyilkosságok, s habár továbbra is találtak emberi torzókat valahogy senkinek nem jutott eszébe azt összevetni a Hasfelmetsző Jack által elkövetett gyilkosságokkal. Így sosem tudta senki Sickert nevét százszázalékosan Jackhez kapcsolni, mivel az „általános öt” gyilkosság helyszínén semmilyen bizonyítékot nem találtak arra utalóan, hogy a festő lett volna az elkövető.

Olyanok is vannak, akik azt mondják, Sickert nem is volt Londonban a gyilkosságok ideje alatt, de ezt azonban senki sem tudja sem cáfolni, sem megerősíteni.

Egy biztos. Hasfelmetsző Jack legendája és azt őt körülölelő titokzatosság lenyűgözi az embereket, még több mint száz év elteltével is. Legyen akármilyen fejlett is a technikánk, minden bizonnyal sosem fogjuk megtudni, hogy ki is volt valójában Hasfelmetsző Jack, hiszen ha a múltban nem került a gyanúsítottak listájára vajmi kevés esélyünk van rá, hogy valahonnan a történelemből előhalásszuk ezt a titokzatos, mégis lenyűgöző férfit.

Ha ugyan férfi volt a tettes…

About BHajni

Check Also

Leégés a nagydíjon

Amióta az eszemet tudom, mindig is nagy rajongója voltam a Forma-1-nek. Rengeteg poszterem, könyvem és …