Milyen is a jó cím? Kell egyáltalán cím egy műnek? Uberto Eco a következő módon vélekedik:

„A szerző nem értelmezheti a saját művét, hiszen éppen azért írt regényt, hogy az maga gerjessze az értelmezéseket. Csakhogy e nemes szándék megvalósításának már az is mindjárt útját állja, hogy a regényhez címet kell választani.
A cím sajnos máris az értelmezéshez ad kulcsot. Nehéz ellenállni olyan címek sugallatának, mint a Vörös és fekete vagy a Háború és béke. Leginkább a Copperfield Dávid vagy a Robinson Crusoe-szerű címek vannak tekintettel az olvasóra, de azért a címszereplőre való utalás is jelenthet illetéktelen szerzői beavatkozást. A Goriot Apó az olvasó figyelmét az öregapóra tereli, holott a regény Rastignac vagy Vautrin […] eposza is. Talán a Dumas-féle tisztességes tisztességtelenség a legjobb, hiszen nyilvánvaló, hogy A három testőr valójában a negyediknek a történetét beszéli el.”
Egyetértesz Umberto Ecoval? Gondold át az alábbi sorokat is, és most evezzünk kicsit mélyebb vizekre!
Volt már veled olyan, hogy éber állapotodban nem gondolkodtál? Gondoldd csak át, most is ezt teszed. Az ember egyfolytában gondolkodik. Gondolkodik és értelmez. Mindent. Amit pedíg mégsem ért azt értelmetlennek értelmezi. Gondoljunk csak Echart Tolle a Megszólal a csend című művében írtakra “Az emberi állapot a gondolatban elveszettség állapota”
Ez van, egyfolytában értelmezünk. Ezt teszzük a metrón, evés közben, miközben elolvasunk egy cikket, de amikor írunk is ez törénik. Tehát az író nem tudja nem értelmezni művét. És az olvasó sem tudja nem értelmezni ha már egyszer értően elolvasta.
Úgy gondolom Umerto Eco arra gondolhatott, hogy a regény akkor, jó ha az, az olvasóból érdeklődést tud előidézni. Ezt én is így gondolom és szerintem is kulcsfontosságú a cím milyensége.
Képzeljünk el egy könyvesboltot ahol csak fehér papírok vannak egy címmel és ömlesztett bekezdésű szöveggel. Az olvasót semmi nem befolyásolja ezen a helyen e két dolgon kívül. Nincsenek színes borítók, nincsen a könyv hátulján összefoglalás, információ az írórol. Az olvasónak két lehetősége van eldönteni mit is szeretne olvasni, a cím és egy olvasó próba. És hát valljuk be, hamarabb tesz az ember olvasó probát egy hangzatos című könyvvel. Jó címek a“A Kisherceg” vagy “Robinson Crusoe” is ezek jobban kíváncsivá tesznek, hogy ki is lehet a főhős, mint ha az író már előre elárulna mindent pl.: “Egy szerencsétlen hajó törött kalandjai aki naplót vezet arról, milyen is egy lakatlan szigeten élni” A “Háború és béke” már valóban többet árul el de szerintem teljesen érdek felkeltő is lehet, azért ebből a címből elég sokféle dolgot ki lehet hozni. Egyetértek a “Három testőr”cím féle játékkal is, én még olyan magasságokba is elmennék ha megvan a hangazatos cím, utána teljesen más témáról írnék. Lehet nem kedvellnének mint írót de szövegem úgy lenne felépítve hogy az olvasó várná, hogy mikor kapcsolódik be a várt téma, de ehejett az nem jönne. Jóformán elolvastatnék vele valamit ami lehet nem érdekelte volna de mostmár legalább tudja. Szóval mindent egybe vetve, nagyon fontos a jó cím.
Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!