Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
Egyiptom még mindig a rejtélyek paradicsoma, a régészet fellegvára és a legősibb, legrejtettebb titkok csöndesen szunnyadó temetője. Mégis, mintha csak a gondviselés akarná úgy, időről-időre előkerülnek újabb leletek, bizonyítékok, amik egy rég elveszett civilizációról szőnek talányos mesét és rendre felforgatják a történészek dogmatikus világát.
A viszonylag újonnan felfedezett, de a fősodrású média által ügyesen eltitkolt földalatti létesítményről már a legnagyobb történetírók is beszéltek. Hérodotosz például így írt róla:
„Ezt magam is láttam, és nagyszerűsége valóban leírhatatlan. Mert ha valaki összefoglalná, amit a görögök falakban és művekben fölmutattak, kevesebb fáradságnak és költségnek tűnnék föl, mint ez a Labürinthosz; habér az epheszoszi és szamoszi templom említésre méltó, és a piramisok is leírhatatlanok, mert mindegyik fölér sok nagyszerű művel. De a Labürinthosz a piramisokat is felülmúlja. 12 fedett kapuja van, melyek egymással szembe néznek, hat északi és hat déli irányban, egy sorban, és ugyanaz a fal zárja őket kívülről. Kétféle lakosztálya van: földalattiak és ezek fölött mások, szám szerint 3000, és így mindkettőből 1500. A felső lakosztályokat magam is láttam, mert átmentem rajtuk, és mint szemtanú szólok róluk; de a földalattiakról csak hallomás után tudtam meg valamit. Mert az egyiptomi őrök semmiképpen nem akarták megmutatni; csak azt mondták, hogy itt vannak az eredetileg ezen Labürinthoszt építő királyoknak és a szent krokodilusoknak a sírjai. Így tehát a földalatti helyiségekről csak hallomás útján beszélek, a felsőket azonban, melyek minden emberi munkát felülhaladnak, magam is láttam. A kijárások a szobákból és a tekergő utak az udvarokon át nagyon változatosak és számtalan csodát nyújtanak azoknak, kik az udvarból a lakosztályokba, a lakosztályokból a csarnokokba, a csarnokokból más szobákba, és a lakosztályokból más udvarokba mennek át. Mindezek fölött a tető, valamint a falak kőből vannak, ezek pedig tele vannak bevésett alakokkal; minden udvart oszlopok vesznek körül, s ezek igen jól összeillesztett fehér kövekből vannak készítve. A Labürinthosz végén, a szögleten egy 40 öl magas piramis emelkedik, melybe nagy alakok vannak bevésve, s alája egy földalatti út vezet.”
A feltételezések szerint ezek a földalatti kamrák rejtik Atlantisz elveszett civilizációjának feljegyzett tudását, az emberiség eredetéről szóló írásokat, nagy uralkodókról és birodalmakról szóló tudást, és olyan szent szövegeket, melyeket korábban még nem volt szerencsénk tanulmányozni.
Azok elmondásai alapján, akik az idők során szemtanúi lehettek a létesítménynek, a földalatti komplexum 3000 szobával rendelkezik, melyekben hieroglifák és festmények tucatjai nyugszanak. A titokzatos földalatti labirintus Hawara-ban található, létét egy 2008-as belgákból és egyiptomiakból álló kutatócsoport is igazolta. Vizsgálataik során földradar segítségével bizonyították be a misztikus komplexum létezését, ami III. Amenemhat piramisának a közelében fekszik.
Hiába volt azonban a felfedezés egyedülálló, s hiába kalauzolna el minket Egyiptom és ezzel együtt az egész emberiség legősibb időibe – mint ahogyan az már megszokott – a közvélemény nem értesülhetett a szenzációs felfedezésről.
A nemzetközi kutatócsoport eredményeit még 2008-ban közzétették a NRIAG tudományos folyóiratban, s a kutatás megállapításait egy nyilvános előadás során a Ghent Egyetemen is megvitatták, a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának (Egyiptom) főtitkára hamar elfojtotta a felfedezést, a leletekről történő további kommunikációt pedig szankciókkal büntette az egyiptomi Nemzetbiztonság.
Az expedíció vezetője, Louis de Cordier két év elteltével úgy döntött, hogy felfedi a világ előtt az eredményeiket, s 2010-ben létrehozott egy weboldalt, Egyiptom Labirintusa címmel, melyben a felfedezéseket tette közkinccsé.
Az, hogy miért titkolják olyan bőszen az újonnan felfedezett leleteket talán csak a nyugati világban szocializálódott embereknek lehet kérdés. Ha jobban belegondolunk azonban, könnyűszerrel megérthetjük, hogy egy olyan bigottan vallásos országban, mint Egyiptom, mekkora port kavarna, ha kiderülne, hogy minden, amiben korábban hittünk – hittek – nem igaz, vagy legalábbis nem úgy igaz, ahogy azt a Korán – vagy a Biblia – elbeszéli. Mélyen vallásos, hívő emberek sosem tudnák összeegyeztetni a hitüket azokkal a történetekkel, leírásokkal, melyek a labirintusban nyugodhatnak, s melyek a világ keletkezésének a titkait rejthetik.
(forrás:https://ujvilagtudat.blogspot.hu)
