Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
Az általános forgalmi adóra regisztrált adóalanyok pontos meghatározása olyan belföldön gazdasági céllal letelepedésre nem kötelezett olyan adóalany, akinek/amelynek székhelye, telephelye, szokásos tartózkodási helye Magyarországon, belföldön nincsen, azonban Magyarország területén gazdasági tevékenységet folytat és emiatt bejelentkezési, bevallási kötelezettsége van, illetve adófizetési kötelezettsége van.
Azaz ezen adóalanyok jellemzően olyan külföldi adóalanyok, akik/amelyek Magyarországon közvetetten terméket értékesítenek és szolgáltatást nyújtanak, mindezt úgy, hogy Magyarországon székhelyük, telephelyük nincsen, kizárólag egy magyar adószámmal rendelkeznek, de természetesen ez fordítva is előfordulhat nemzetközi viszonylatban, mégpedig úgy, hogy egy magyar társaság külföldön végez ugyanilyen tevékenységet.
Az adóhatóságnak egy külön útmutatója foglalkozik az adóalanyok ezen speciális körével, mégpedig a 3004/2013. számú útmutató, mely csak a főbb szabályokat érinti magyar nyelven, azaz a részletszabályok megismerésére nem igazán alkalmas, illetve a magyar nyelv használata sem éppen célszerű, hiszen külföldi adóalanyokról van szó.
Nézzük meg az általános forgalmi adó regisztrált adóalany fogalmának érvényesülését a gyakorlatban egy konkrét példán keresztül.
Egy szlovák társaság Magyarországon bérel egy raktárat és ebből a raktárból értékesít a magyar gyár – vevője – részére alkatrészt. Ebben az esetben a szlovák adóalanynak Magyarországon áfa regisztrációs kötelezettsége keletkezik, ugyanis az értékesítést/beszerzést elemeire kell bontani, azaz történik egy Közösségen belüli értékesítés/beszerzés a szlovák társaság szlovák és magyar adószáma között, majd egy magyar belföldi értékesítés a szlovák társaság magyar adószámáról a magyar vevője részére.
Ezt a folyamatot egyszerűsíteni egy speciális általános forgalmi adó szabállyal lehetséges mégpedig a vevői készlet alkalmazásával, melyre egy külön cikk keretében térünk ki részletesen.
A gyakorlatban a fentiekben vázolt ügylettel kapcsolatban az a legtöbbet említett kérdés, hogy miért nem minősülnek közösségi termékértékesítésnek az ilyen ügyletek, miért kell áfa regisztrációs számot kérni és ezzel megbonyolítani az egész ügyletet. A közösségen belüli ügyleteknek az alapvető követelménye, hogy a termék az EU egyik tagállamából a termékértékesítés közvetlen következményeként egy másik EU tagállamban lévő vevőhöz kerüljön elszállításra. Ez jelen esetben nem teljesül, a bérelt raktár miatt.
A fenti konstrukció általában akkor fordul elő a gyakorlatban, ha egy adóalany egy EU-s tagállamban szeretné az ottani tagállami vevőjét kiszolgálni, azonban ezért nem szeretne leányvállalatot vagy más jogi egységet létrehozni.
Ez egy nagyon költségkímélő megoldás arra vonatkozóan, hogy egy másik tagállamban kereskedelmet bonyolítsunk, azonban eszköz, munkaerő telepítése a másik tagállamban telephely létrehozását indokolhatja.
